74652. lajstromszámú szabadalom • Berendezés központi állítású, a helyszinén felhasítható váltókhoz a felhasításnak és a vezetékszkadásnak a központban való jelzését

__ Megjelent 1919. évi julius hó 30-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74652. szám. Va/a. OSZTÁLY. Berendezés központi állítású, a helyszínén fölhasítható váltókhoz a fölhasltásnak és a vezetékszakadásnak a központban való jelzésére. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI R.-T. CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1917 április hó 14-ike. Központból állított vasúti váltóknál a váltónak a vonat hatása alatt, a berendezés részeinek törése vagy szakadása nélkül végbemenő fölhasíthatásáról akár a rendszer elején (a központban), akár a hely színén (a váltónyelvekkel közvetlenül összekötött állítórúdnál) gondoskodhatunk. Ezen célra az első esetben (az alább még említendő, úgynevezett „föihasítóemeltyűk"-nél) pl. az állító huzalvezetéket fölvevő központi állítókorong és az ezt a váltó végállásaiban elreteszelő részek között, a másik esetben pedig a helyszíni állítóríiddal és ennek elreteszelő részeivel összeköttetésben, a váltó fölhasítása alkalmával (csakis ekkor) utánengedő ellenállású kapcsolatot, pl. rúgós éket, elnyírható pecket stb. alkalmaztak. A találmány tárgya a hely színén fölhasítható váltóknál a fölhasításnak és esetleges vezetékszakadásnak a központban való jelzésére vonatkozik, mely célra — kölönösen a Siemens és Halske-féle állítódob-rendszerhez javaslatba hoztak már oly berendezést, mely szerint a fölhasítás és vezetékszakadás alkalmával a vezeték (pl. lánc) sajátos módon ugyanabban az irányban mozog tovább, mint amelyben az utolsó állítás történt, mi mellett ezt a továbbmozgást használják föl alkalmas átvitel útján a központban a fölhasítás, illetve vezetékszakadás jelzésére és a váltóval függésben lévő vágányúti jelzőknek a tilos állásban való elzárására. Ez az elv magában véve előnyösnek mutatkozik, de az annak foganatosítására eddigelé javaslatba hozott berendezések (melyeknél laza vezetékelrendezést és a jelzésre aránylag bonyolult különálló szerkezetet alkalmaztak) a gyakorlati követelményeknek elegendő mértékben meg nem feleltek. A találmány tárgya már most ugyanazon, említett elven alapuló, aránylag igen egyszerű elrendezésű és célszerű, biztos működésű berendezés, melynek lényege abban van, hogy a vezeték rendes működésének megtartásával maga a központi állítókészülék, pl. a lánc- vagy huzalvezetéket fölvevő korong és az ezt a váltó végállásainak megfelelően elreteszelő részek között oly elrendezést alkalmazunk, hogy a retesz a rendszert csupán a viszszafelé mozgás ellenében rögzíti, míg az az esetleges továbbforgásban gátolva nincs úgy, hogy a váltó fölhasítása, illetve