74406. lajstromszámú szabadalom • Önműködően beálló hogonykocsi egygéprendszerű gépszántáshoz

— 2 — csavarkerékkel kapcsolódik. A (9) tengely egyik végére erősített (11) lánckerék a (12) tengely egyik végén elrendezett (13) láncke­reket, a (12) tengely másik végén megerő­sített (14) lánckerék pedig a (2) futókerék tengelyén alkalmazott (15) lánckereket hajt­ja. A (9) tengely másik végén megerősített (16) lánckerék a (17, 18) lánckerék közvetí­tésével a (3) futókerék tengelyén elrendezett (19) lánckéreket megfelelő áttétellel hajtja. A (8) csiga egyik vége a (20) kapcsolófo­gakkal van ellátva, melyeket a (21) rudakon vezetett (22) harántgerendákban elforgatha­tóan ágyazott és az (5) tengelyen ék és ho­rony útján vezetett kapcsolópofa (23) fogai kapcsolódhatnak. Az elforgathatóan, de éltol­hatatlanúl ágyazott (5) tengely egyik végén a (24) csavarmenet van kiképezve, mely a (26) toldatok útján szintén a (21) rudakon ve­zetett (25) csavaranyával kapcsolódik. A (25) csavaranya (26) toldatait a (27) láncok a (22) harántgerenda végén alkalmazott (28) sze-­mekkel kötik össze. A (22) harántgerenda és a (25) csavaranya között a (29) spirálrugó van elrendezve. A (6) kötélkorong és vele együtt az (5) tengely is váltakozó értelmű forgást végez annak megfelelően, hogy szántás közben a (7) kötél szintén váltakozó irányban mozog. Amikor az eke a horgonykocsi felé mozog; akkor a (20) és (23) fogazások egymással nem kapcsolódnak, a (8) csiga az (5) tengely­lyel nincs kapcsolva és a (10) csavarkereket nem forgatja el. Az (5) tengely megfelelő ér­telmű forgásánál a (25) csavaranya a (22) harántgerenda felé közeledik, ugy, hogy a (27) láncok meglazulnak és a (29) rugó a (22) harántgerendát a (23) fogakkal ellátott kap­csolópofával együtt a (8) csiga felé tolja, mi­közben a (25) csavaranya a (29) rugóra he­lyezkedik- és a rugót összenyomja. Mielőtt az eke ezen munkamenete véget érne, a (20, 23) fogazások egymással kapcsolódni kezdenek, a (8) csiga, illetve a (10) csavar­kerék elforgása azonban még nem kezdődik meg, minthogy a (20, 23) fogak ferdén van­nak lemetszve és az (5) tengellyel együtt forgó kapcsolópofa (23) fogai az (5) tengely tekintetbejövő forgásértelménél a (20) foga­kon szabadon elcsúsznak. Ha az eke ezen munkamenetének végére ért, a (20, 23) foga­zások kapcsolódása befejeződött. A (27) lán­cok most laza helyzetben vannak. Ha most az eke a hajtógép felé mozog és az (5) tengely fórgásértelme megváltozik, akkor a tengellyel ék és horony útján össze­kötött kapcsolópofa (23) fogai a (20) fogakat magukkal viszik, ugy, hogy a csiga forogni kezd és a (10) csigakereket forgásba hozza. Ezáltal a (9) tengely a (11, 13, 14, 15) áttétel útján a (2) futókereket és a (16, 17, 18, 19) áttétel útján a (3) futókereket hajtja és a horgonykocsit a barázdához képest haránt irányban eltolja. Az (5) tengely forgásértel­mének megváltozása folytán a (24) csavarme­net a (25) csavaranyát az előbbivel ellentétes értelemben mozgatja, vagyis a (22) harántge­rendától eltávolítja. A csavaranya ezen moz­gását a (29) rugó támogatja. A (20, 23) fo­gak a (25) csavaranya mozgásának kezdetén egymással még kapcsolódnak és a (23) fogak a (20) fogakból csak akkor kezdenek kilépni, amikor a (27) láncok teljesen megfeszültek, ugy, hogy a csavaranya a (22) harántgeren­dát és a benne ágyazott kapcsolófejet is ma­gával viszi. A csavaranya lökete, illetve a (27) láncok hossza, valamint a mozgást a (2, 3) futókerekekre átvivő lánckerekek áttétele ugy van megválasztva, hogy a (20, 23) fogazások kapcsolódása, vagyis a (8, 9) csavarkerékátté­tel forgása abban a pillanatban megszűnik, amikor a horgonykocsi egy barázdaközzel eltolatott. A (27) láncok hosszának, valamint a lánckerékáttételnek megváltoztatása által a horgonykocsi eltolódásának mértékét a min­denkori barázdaköznek megfelelően állíthat­juk be. Természetes, hogy a (8, 9) csavarkerékátté­tel fogaskerékáttétellel is helyettesíthető és hogy a hajtásnak a futókerekekre való átvi­tele a leírttól eltérő is lehet. A (27, 27) láncok helyett más hajlékony, vagy változtatható hosszúságú (pl. teleszkopikus) összekötőele­meket is alkalmazhatunk. A horgonykocsi kormányzását azáltal tesz­szük lehetővé, hogy a futókerekek egyikét, pl. a nem hajtott (4) futókereket az (l) alváz (30) toldatában ágyazott függőleges (31) ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom