74371. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mely mótoros teherkocsiknak mezőgazdasági célokra, különösen szántásra és kaszálásra való alkalmazását teszi lehetővé
mellső tartórészek a valamivel nagyobb (18a) • tartódarabokkal (23) csavarok ég (24) pántok segélyével varinak oldhatóan összekötve. Ezen összeköttetések oldása és a (19) tartókén,gyeleknek a háitsó (18a) tartórészekről valló lecsavarásia után a hátsó keréktengtely és kormányoszlop szabaddá vált és a hátsó (22a) harántrúdnak a (1.8a) keretrészekről vialó leszerelése után ezek is eltávolíthatók a hátsó kormányoszloptól. Ha most még a (7) kardaidiajtótengelyt is a (7a) kardancsiuklónál és egy további, a sebességváltó szomszédságaiban beiktatott (7c) karidiancsuklóná.1 oldjuk és eltávolítjuk, úgy a hátsó kerék!" pár kormányoszlopánral együtt a mellső (18) keretrész végiéihez betolható és ott épen úgy erősíthető meg, mint ahogy az előbb a hátsó keret részén volt, megerősítve. Ezen célból a mellső keretrészen a (19) tartóikéingyelek1 számára a (25) megerősítő furatok (2. ábra) vannak elrendezve, nemkülönben a kormányoszlopon lévő üreges (14) keret vezetésének .kiegészítésérte a, (22b) harántrúd van alkalmazva. A továbbá még szűk" séges hátsó (22c) harántrudat, utólag csavarjuk föl és erre a célra az előbb a hátsó (18a) keretrészről leszerelt belső' (22a) harántrudat használhatjuk' föl. Hal már most az eltávolított (7) kardántengely helyett megfelelően rövidebb (26) kardántengelyt, (4. ábra.) kötünk össze a T7a) és (7c) kardianes'uklókikaI, úgy a kocsi e rövidebb alakjában mezőgazdasági oélokra ismét, üzemkész, állapotban van. A kocsiivezetőnek az 1. és 2. ábrákon látható (27) ülése lecsavarható, nehogy az a hátsó kormányoszlop betolása alkalmával zavarólag hasison. Ez az ülés azonban a rakodósziekrényenl is^ lehet. A mellső (18) keretrészien levő (25) megérő" sí tő1 furatok és a (22b) harántrúd úgy vannak elrendezve, hogy a hátsó kormányoszlop föl'erő•sítóse után a (18) kerettartók egy része hátul kiáll. A tartóknak hasonító darabjai állnak ki azoknaik mellső végén is, a kocsii elején és a; kiálló riéseek úgy hátul, mint elől egy-egy (28) kar fölerősítésiére szolgálnak, melyek (30) ekevasakat hordó (29) keretet vesznek föl (4. ési 5. áb" rák). A (28) karok két oldalfalból1 állanak, melyeknek függélyes ,karimái a (18) kerettartók közébe illenek esi aibban vezetődnek, míg a; vízszintes karimák a (18) tartókra fölfekszenek és azokon megfelelően elrendezett összekötő furatok segélyével vannak megerősítve. A két oldalfalat (31) harántfal köti össze egymással. Ez a harántfal a kar fölarasítése alkalmával a (18) kereitta.rtók végeihez szőrül és alsó részén víz." szintes (32) karimával van, ellátva, mely az ekekeret fölvételére szolgál; a harántfal: továbbá (33) hasitokkal van ellátva az ekekeret megerősítése céljából. A kar oldalfalai fölfellé folytatódnak ós ezen meghosszabbítások befelé, egymás felé hajlanak, mknellett azok végeiken a rézsútos (34) fölfekvési lemez révén vadnak egy" mással összekölfene. A (34) lemez ugyancsak (35) fölerősítő hasítéikkal van ellátva. A (29) ekokeret derékszögű háromszög alak,jávai bír és azt kisieibbik befogójával, mely a kocsikeret szélességiéinek felel meg, a (28) kar (32) felfekvési 'karimájára helyezzük. A (29) keretnek a kar (31) falával érintkező fala hasonló (36) hasítókkal van ellátva, mint a (31) fal, mimellett a (29) keretet a mindkét' hasítékon átillesztett csavarok segélyével erősítjük föl a karra. A fölfelé irányuló (37) összekötő rutíat (4. és 5. ábrák), amely a (29) kereten van megerősítve, a kar ',(34) fölfekvési részével! ugyancsak a (35) hasítékon átillesiztett csavar segélyével körtjük össze. Ezen hasítékok •segélyével való fölerősítés folytán, minden ekekeretet mindkét koesioLdal felé némileg beállíthatjuk. A (30) ekevasak a háromszögű (291 keret átfogó oldalán vannak egymás mögött elrendezve; a rajzon föltűnte tett példáiban mindegyik kereten három-három ekevas van ailkal" mazva. Magától értetődik, hogy mindig csak a kocsi hátsó végén lévő ekék használhatók. Mibelyit, a kocsi a szántás1 alkalmával a: szántóföld végéhez érkezett, az éppen munkábain volt ekevasak a talajtól eltávolítandók ós a kocsii másik végén; lévő ekevasaik a talajba mélyesztendők, minthogy arról van szó, hogy a kocsinak ne kelljen megfordúlnia. Hogy az ekevasakat magas" sági irányiban igen gyorsan állíthassiuk el, azok négyzet vagy négyszög harántmetszetü szárakkal vannak ellátva, amelyek (38) csavarorsókban folytatódnak és az ekeikeréteken megerősített (39) ágyazatokban vezetődnek; a, csavarorsók a (40) hüvelyekbe csavarhatók. E (40) hüvelyek a maguk részéről külső oldalúikon is csavarmenetekkel és pedig ellenkező irányú menetekkel vannak ellátva.1 és (41) ágyazatokban vezetődnek, amelyekben azok föl- és lefelé csavarhatók. Ha iilyen (40) hüvelyt a fölső végén alkalmazott forgattyú segélyével fölfelé vagy lefelé csava" runk, úgy egyidejűleg a, (38) orsó a (40) hüvelyben ugyanolyan) értelemben csavarodik, úgy, hogy az eikevas gyors elállítást szenved. A (29) ekekeretek fölszerelésére szolgáló, imént, ismertetett foganatosítási alak azt a hátrányt mu tart ja, hogy az ekevasak a ta'laj kiemelketáiései és a talajon lévő egyéb akadályok esetén a (29) keretinek a kocsin való merev föl" erősítése folytán, erős lökéseket szenvednek, amelyek az egyenletes mélyszántást kedvezőtlenül befolyásolják. Ezt a hátrányt az ekekeret csuklós vagy ütániengedŐ fölerősítésével kerüljük el, amint az a Í6. és 17. ábrákon van föltüntetve. Ezen foganatosítási alaknál mindegyik forgóoszlopnál a laza (2a) gyűrű az alsó (2b) lemez
