74014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több fényívnek választásuktól függő beállítására, alakítására és szinezésére főnyszórókban, vetítőlámpákban és ívlámpákban

_ 2 — amely a gázokat, légkeverékeket stb. a csatornákon átszívja. A csatornákon át a calpvégektől az égő végek fölé áramló gázok, légkeverékek stb. lehűtik az elektródák belsejét, minek folytán azokat ártalom nélkül erősebben megterhelhetjük, mint ahogy eddig szokták. A csatornákból a krátervégeken kiömlő, az elektróda fölmelegedése folytán előmelegített gázok, légkeverékek stb. révén egy vagy több fényívet meghatározott irányba állíthatunk be és alakíthatunk. A fényív vagy fényívek beállítása és alakítása függ az elektródák anyagától, azoknak egymáshoz képest való elrendezésétől, az alkalmazott gázoktól, légkeverékektől stb. és az utóbbiaknak sebességétől. Ha a csatornákon át áramló levegőhöz, gázokhoz, légkeverékekhez stb. alkalmas módon p. o. ismert szerkezetű porlasztó segítségével bizonyos anyagokat, p. o. poralakú strontiumot, nátriumot stb. keverünk hozzá, akkor ezeknek a vegyi anyagoknak a fényív külső fölületein való elégése folytán a fényív színeződik. Ily módon a fény színeződését színes üvegek használata nélkül tetszésünk szerint, p. o. rövid időre különböző színekkei való jelzés céljára, vagy fokozatosan egyik I színből a másikba való átmenettel színházi megvilágítások céljára, s végül tartósan is ! befolyásolhatjuk. A fényív színezésének eddig alkalmazott módszerei a fönt említett célokra nem feleltek meg, nyugtalanították a. fényívet, megtörték és ki is oltották. Ha a gázokat, légkeverékeket stb. nem a talpvégektől az égő végek felé. hanem megfordítva, az égő végektől a talpvégek felé vezetjük túlnyomással, vagy csökkentett nyomással a csatornákon át, akkor kellően megválasztva a levegőt, gázokat, levegőnek illó, elgázosítható, vagy elporlasztható anyagokkal való keverékeit stb. a fönt említett előnyökön kívül még a hőmérsékletnek emelkedését a krátereken és ennek következményekép a fénykisugárzás növekedését is érhetjük el. Ilyen elrendezéssel azonban csak oly elektródákat használhatunk, amelyek a csatornákat idővel eltömő, illetve keresztmetszetüket kisebbítő gőzöket nem fejlesztenek. Ha ilyen elrendezés mellett túlnyomást alkalmazunk, akkor a fényív, illetve fényívek zárt térben foglalnak helyet, amelybe a gázokat, levegőt, légkeverékeket stb. benyomjuk. Csökkenteti nyomás esetén a talpvégekre megfelelően alakított szívókat alkalmazunk, amelyek szabadon álló elektródák esetén levegőt, bezárt elektródák esetén pedig a fényív, vagy fényivek terébe bevezetett gázokat, légkeverékeket stb. szívnak a csatornákon keresztül. A találmány további ismertetése végett következik néhány lehetséges kiviteli alak leírása rajzok kapcsán. Az 1., 2. és 3. ábrák kokszolt vagy tiszta szénből való elektródák metszetett tüntetik föl. Az elektródákat (a), a pozitív elektróda belét (b) és csatornáit (c) jelzi. A megrajzolt elrendezésben csak a beles pozitív szénpálcában vannak (c) csatornák, a homogén negatív szénpálca ellenben tömör. Kísérletek alapján célszerűnek bizonyult, hogy az elektródák növekvő megterhelése esetén a csatornákat megfelelően szaporítsuk, illetve az égő végeken kiömlő gázok, légkeverékek stb. sebességét növeljük. Különböző sebességgel mozgó gáz- vagy légkeverékrétegeknek az elektródák égő végein való létsítésére a csatornákat több körben, rétegben stb. rendezhetjük el, amelyek közül p. o. a (b) bélhez közelebb eső csatornáknak kisebb keresztmetszeteket adhatunk mint az elektródafalak mentén lévő csatornáknak (3. ábra). Ez az elrendezés használható többek között a fényív színezésére, amikor is a bél közelében lévő csatornákon vezetjük keresztül a poralakú fényszínező vegyi anyagokat, az elektródafal felé eső csatornákon ellenben nem színező gázokat, légkeverékeket stb. vezetünk át. A vegyi anyagokon kivül a különböző csatornákon különböző gázokat, légkeverék^ket stb. is vezethetünk át, p. o.(

a belső csatornákon a krátert fölhevítő gázoka„t, keverékeket stb., a külsőkön pedig olyanokat, amelyek az elektródát hűtik. Az elektródák égő végein kiáramló gázok, keverékek stb. a fényívet saját áramlásuk irányába állítják be és abban tartósan megtartják. Ennek révén ugyanolyan áramerősség mellett a két kráter távolságát növelhetjük, anélkül, hogy a fényív elszakadásá-