74014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több fényívnek választásuktól függő beállítására, alakítására és szinezésére főnyszórókban, vetítőlámpákban és ívlámpákban

3 — tói vagy ugrálásától kellene tartanunk, minek következtében egyrészt a fényív feszültsége és ennek megfelelően a fényerősség is növelhető, másrészt axiálisan elrendezett elektródáknál a pozitív kráter kisugározta fénymennyiség az elektródák nagyobb köztávolságából adódó nagyobb kisugárzási szög folytán jobban kihasználható. Ha a levegőt, légkeverékeket, gázokat stb. a 2. ábrán jelzett nyilakkal ellentett irányban vezetjük az elektródák csatornáin keresztül, akkor a csatornák a fényívből, illetve fényívekből kisugárzó meleget beszívják és az elektródákat oly erősen fölhevítik, hogy a kráter hőmérséklete emelkedik, minek következtében a fényerősség növekedik. Ilyen elrendezésben, mint föntebb már emiitettük, csak olyan elektródák használhatók, amelyek nem fejlesztenek a csatornákat eltömő gőzöket, aminők p. o. a Világító sókból származnak. A'4. és 5. ábrán (a, a) jelzi az egyenárammal vagy váltakozó árammal táplált, világító adalékokat tartalmazó elektródákat, (b, b) azoknak beleit, (c, c) pedig a hosszirányú csatornákat és pedig ez esetben mind a két elektródában. Ha mind a két elektróda csatornáin át gázokat, levegőkeverékeket stb. vezetünk a nyilak irányában, akkor a fényív a (d)-vel jelölt alakot veszi föl. A csatornákon át áramló gáz, levegőkeverék stb. nyomását helyesen szabályozva a fényív a két elektróda között szimmetrikusan helyezkedik el és úgy marad, akár vízszintesen, akár függőlegesen vagy más szögben égnek az elektródák. Ilyen , aránylag vékony elektródáknál levegőből és szeszből, vagy levegőből és benzinből stb. álló keverékeknek vezetése a csatornákon keresztül a fényív szimmetriájának tartós fönmaradására hátrányosnak mutatkozott, mert ettől a csatornák hosszirányban időnek , előtte kirágódnak és akkor a fényív már nem áll be oly feszesen. Nem következik azonban be ez a hátrány, ha p. o. szénsavat hasznákink, amikor is az 5. ábra szerint kráterek képződnek. Számos más keverék és gáz is ugyanolyan kedvező hatású, mint a szénsav. A leírt elektródákhoz képest lényegesen másként viselkednek az elektródák, ha sok bennük a világító sóadalék, erős a melegelvízelés és aránylag nagy az átmérőjük, illetve csekély a specifikus megterhelésük. A 7- ábrán látható egy sok világító sót tartalmazó, homogén elektródának kombinációja beles szénpálcával, mindkét elektródának kombinációja beles szénpálcával, mindkét elektródában hosszanti csaiornákkal. Hogy énnél az elektródaelrendezésnél állandó, erősen világító fényívet kapjunk, szükséges, hogy homogén elektródán keresztül olyan gázokat, gázkeve-i ékeket stb. (p- o. levegő és benzingőzök keverékét) vezessünk, amelyek a kráterfölületnek lehető egyenletes tartós fölhevülését idé-7,jk elő; a beles szénpálcán ellenben a fönt jelzett módon és ugyanazon okokból p. o. szénsavat, vagy hásonló gázt és gázkeverékeket kell átvezetnünk, amelyek az elektródát nem melegítik föl. Hogy valamely egyenáramú vagy váltakozó áramú fényív mindkét kráterjének, illetve többfázisú fényív több kráterjének fénykisugárzását kihasználhassuk, az elektródákban lévő csatornák közül azokat, amelyek fölött a keletkező fényív, illetve fényívek elvonulnak, elzárjuk. Az elektródák másik oldalára eső csatornákat nyitva hagyjuk. Természetesen olyan elektródák .is ^készíthetők, amelyeknek csatornái megfelelően csak az elektróda egy részére terjednek ki. A csatornáknak ez a részbeli elzárása, illetve elhagyása azt célozza, hogy a fényíveket külső íölületükön irányítsuk, illetve állítsuk be és alakítsuk anélkül, hogy azokat nyugtalanítanók, kioltanók vagy a fényív belső részét a fényhatást erősen befolyásoló hosszúságban kihajlítanók. Ha a fényfvek kihajlását szabályozni akarjuk, akkor ezt a megfelelő csatornákat elzáró elemek kisebb-nagyobb mértékű nyitásával megtehetjük. A 8., 9. és 10. ábrák ilyen elektródaelrendezést tüntetnek föl, amely egyenáramra, váltakozó és forgó áramra egyaránt alkalmas. Forgó áram esetén természetesen á két megrajzolt elektródához még egy harmadik járul. Ezeken az ábrákon ismét (a, a) jelzi az elektródákat, (b, b) azoknak beleit, (c, c) a hosszanti csatornákat,