73999. lajstromszámú szabadalom • Kormányzóberendezés gépkocsik számára

lendő, azt niozgathatóan rendezzük el úgy, hogy az el nem távolítható akadályt kikerülhesse, de ekkor aztán az akadály a görgőt a vezetőcsatornából kidobja. Ilyen esetben a jármű nagy veszélyben van, inert mint már említettük, e pillanatban a kézikormány ki van kapcsolva és a kocsi nincs a vezető hatalmában. Ha a vezető nagyon vigyáz, akkor természetesen a kézikerékkormánvt rögtön újra bekapcsolhatja. Azonban számolnunk kell azzal a körülménnyel is, hogy a vezető, ha a kocsi hosszabb ideig halad önműködő kormányzásban, hajlandó mindinkább- kevésbbá figyelni úgy, hogy figyelmét a veszély pillanata elkerülheti. Ez okból a találmány az alábbi kiviteli példában úgy van berendezve, hogy a kotrónak vagy a görgőnek a vezetősínből való kiugrásakor a kézikerékkormány önműködően bekapcsolódik. E célra azt a lendületet használjuk föl, amelyet az el nem távolítható akadály a "kotrónak kölcsönöz. A .szerkezet, mely miatt a vezérlő görgő mozgató rudazatanak elreteszelő berendezése megváltozik, a 7—16. ábra kapcsán van megmagyarázva. A helyett, hogy a (30) rudat a (39) rúgó hatásával szemben a (37, 38) szögemeltyűn a (42) zárókilinccsel reteszeinők el (4. ábra), e reteszelést a (29) emeltyűre tesszük át (7. és 8. ábra), amely a (30) rúd eltolásakor a (26) vezetőemeltyűt megemeli és sülyeszti. E célból a mellső (8) tengelyen a (70) bak van megerősítve (7. ábra), melyen a (72) záróhorog a (71) csap körül forgatható. A (70) bakra, továbbá a (73) csap körül forgatható (74) emeltyű van szerelve,, mely a (75) emeltyűvel együtt a (76) középső csappal ellátott csuklós könyökemeltyűt alkotja. A (75) emeltyű továbbá a (29) emeltyűre szerelt (77) csaphoz van kapcsolva. A (72) záróhorog a (30) rúd elreteszelésére szolgál; ha ugyanis ezen záróhorog' horga a (74, 75) csuklós emeltyű (76) középcsapjába kapaszkodik, akkor a (29) emeltyű és vele a (30) rúd is a 7. ábrán iöltüntetett helyzetben tartatik fogva, amelyben a (39) rúgó húzóhatásával szemben a (26) megemelő emeltyű le van eresztve, a vezérgörgő tehát eszerint a vágányban fekszik és a kormánytokon az (50) emeltyűnek megfelelő helyzete folytán a kézikerékkormány ki van kapcsolva. Ha azonban a (72) záróhorög (a 7. ábrán jobbra) visszalöketik, akkor a csuklós emeltyű (76) középcsapja szabaddá válva behajolhat úgy, hogy a (30) rúd a (39) rúgó húzóhatásának engedhet és a vezérgörgőt kikapcsolja, a kézikormányt pedig az (50) emeltyű kilendítésével beiktatia. A (72) záróhorgot az elreteszelés és kireteszelés céljából (71) csapja körül kétfélekép lehet kilendíteni, t. i. akár a kotrotól kiindulva a (78) emeltyűvel, amit később még behatóbban magyarázunk meg, akár pedig a vezető ülésén elrendezett (48) pedállal, mely lenyomásakor, úgy mint a 4. ábrán láttuk, a vezérgörgőt kiiktatja, mire a kézikerékkormány bekapcsolódik. A (78) emeltyű ugyanis a (79) csappal van ellátva, amelyhez a (80) rúd csuklósan csatlakozik; ez utóbbi másik vége pedig a (72) záróhorog (81) csapjához van kapcsolva. Ugyané (81) csapba kapaszkodik a (70) bakban vezetett (82) rúd is, mely a (83) drótkötél útján a (84, 85) szögemeltyű egyik (84) szárával és ez utóbbi révén a (47, 48) pedállal van kapcsolva. Ha a pedált a (86) rúgó húzóhatásával szemben lenyomjuk, úgy a (83) kötél a (72) .zárókilincset jobbra húzza (7. ábra) és a (74, 75) csuklós emeltyű szabaddá válik. Ez a csuklós emeltyű ugyanúgy mozdul el. ha a (78) emeltyű a (80) rúddal (7 ábra) jobbra mozdul, szóval a csuklós emeltyű és vele a (39) rúgó mindkét módon váltható ki és a kézikormánv rrjindkét esetben bekapcsolódik. A (78) emeltyűnek az előbb mondottak alapján a kotróról kiinduló s a kézikormány bekapcsolását eredményező kilendítése a 8. és a 9. ábrából tűnik ki. A (6) kotró a (4) vezérgörgő (7) tengelyére van függesztve s vele a fölfelé nyúló (87) emeltyű szilárdan függ össze, amely a (88) csappal a (89)-néf vezetett (90) rúdba kapaszkodik (9. ábra). A (90) rúd a másik