73883. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ételek főzésénél kisugárzó melegnek kisugárzására ételek melegentartására

a legnagyobb fölmelegítést teszi lehetővé. A 8. és 9. ábra egyszerű kivitelben egy főzőládát tüntet föl, melyben cak egy fazéktér van. A főzőládának fölső része a (h) térből áll, mely egy födőpárna fölvételére szolgál és egy ezen tér. tői elkülönített (i) térből, mely fagyapot, széna, vagy hasonló töltést tartalmaz, mely töltésben a főzőfazék részére a (k) tér van szabadon hagyva. Az (i) teret alul egy lyukasztott bádoglemez, vagy egy (q) drótfonat zárja el. Hogy a töltőanyagnak kiszivárgását vagy kiporolódását tökéletesen meggátoljuk, a kilyukaszott (q) feneket nagyszemű szövettel takarhatjuk, le. A ládának alsó részét fölső szélén egy (1) bádog-, vagy szalagvaskoszorú veszi körül, mely a fölső ládarésznek mindenkor azonos és tömített fölfekvését biztosítja. A ládának alsó részében fölül az (m) tér van, amelybe a süvegből jövő meleg levegő az (Sch) tömlőn át (n)-nél belép. Ezt a teret alul az alatta levő (o) térnek fölső fala zárja <el, mely (o) tér valamilyen töltőanyaggal van kitöltve. A két ládarészt egymással kampók vagy hasonlók segélyével kötjük össze. Az (n)-nél beáramló levegő az (m) térben eloszlik és a (q) rostafenéken át a fölötte levő szigetelő töltésbe áramlik, melyet fölmelegít. A szigetelő töltést előzőleg kitöltő hideg levegő, valamint később az elhasznált meleg levegő is a valamennyi vagy csak néhány ládaí'alban alkalmazott (p) nyílásokon át távozik, melyeket elegendő fűtés és a főző. fazéknak a ládába való behelyezése után 6p úgy, mint az (n) beáramló nyílást is dugóval, szeleppel vagy retesszel elzárunk. A 8. ábra a főzőládának függélyes középmetszetét tünteti föl, a 9. ábra pedig a főzőládának fölülnézetét födél nélkül, ahol is az egyik sarok egészen a rostafenékig föl van szakítva. A 12. és 13. ábra két fazéktérrel bíró főzőládát tüntet föl és pedig a 12. ábra függélyes hosszmetszetben és a 13. ábra fölülnézetben födél nélkül az egyik sarokban egészen a rostafenékig fölsza. kítva. Ennél a kiviteli alaknál a fűtőlevegő részére elosztóelemek vannak alkalmazva, melyek fölül nyitott és oldalukon lyukakkal ellátott (r) csövekből állanak. Ezek a csövek a (q) rostafenékre vannak erősítve és a fazékterek körül elrendezve. Ttt is a csöveket nagyszemű szövettel burkolhatjuk. Hogy szükség esetén a kettős ládának csak egyik felét fűthessük, annélkül, hogy haszontalanul meleg veszendőbe menjen, a két ládafélt egy egészen fölfelé nyúló (s) válaszfal választja el egymástól és azonkívül az (m) elosztótér is egy. (t) fojtószeleppel kétrészre osztható. Minthogy a ládának mindkét oldalán beáramló nyílások vannak, a két ládafélt fölváltva is használhatjuk. A (p) kiáramló nyílások itt a válaszfal közelében vannak alkalmazva oly célból, hogy a fűtőlevegőnek lehetőleg hosszú utat adjunk. A 10. és 11. ábrán egy (r) elosztócső és megerősítése van ábrázolva. Ennek a esőnek köpenye különféle magasságokban van kilyukasztva és a eső fölül a töltőanyag kiesésének a meggátlása cél_ jából csak részben nyitott. A köpenynek fölső részéből egyes darabok vannak kivágva és a megmaradó (u) fülek derékszög alatt befelé ki vannak hajlítva. A csőnek alsó vége a föltüntetett kiviteli alaknál besajtolt csavarmenetekkel és áthajlított karimával van ellátva. Ez a karima ós egy a csőbe becsavart (d) hüvelynek hasonló karimája a (q) rostafeneket fogják közbe. A csőnek megerősítése a (q) rostafenékbe való behornyolás útján is történhet. A 14. és 15. ábrán a tömlőnek hozzácsatolása a főzőládához van föltüntetve. A süvegnél az (Sch) tömlő ismert módon a csőtoldatra való ráhúzás által van meg_ erősítve. Hasonló csőtoldat a ládán nincsen állandóan megerősítve, mivel mint kiálló rész könnyen megsérülhetne, hanem ez a csőtoldat a ládának egy meg-