73883. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ételek főzésénél kisugárzó melegnek kisugárzására ételek melegentartására

1. ábra a süvegnek és egy egyszerű főzőládának általános elrendezését mutatja. A' 2. és 3. ábra a süvegnek legegyszerűbb kiviteli alakját tünteti föl és pedig a 2. ábra a 3. ábrának A—B vonala szerinti függélyes metszete és a 3. ábra vízszintes metszet a 2. ábrának C—D vonala szerint. A belső (a) henger olyképen van a külső (b) hengerbe betolva és utóbbival alsó szélén hornyolás útján összekötve, hogy a belső (a) henger fölött még egy alacsony födélköz szabadon marad, melyet a külső hengerig nyúló belső hen_ gerfödélszél a köpenytértől elzár. A külső henger a (c) nyílással van ellátva, melyen át két födél közötti térbe friss levegő hatolhat be. A belső (a) hengernek födélpereme a (c) nyílással átellenes (cl) helyeken ugyancsak ki van vágva. Ezeken a nyílásokon át a levegő a köpenytérbe jut, ahol a belső hengerrel érintkezik és ezáltal fölmelegszik. A meleg levegő a köpenytérből a (cl) peremnyílásokkal átellenes oldalon a (c2) csőtoldaton át áramlik ki a (Sch) összekötő tömlőbe, mely a meleg levegőt a (K) főzőládába vezeti. A födeleknek középvonalában alkalmazott (t3) csövecske, mely a födelek közötti tértől el van zárva, a fűtőkészüléknek elhasznált gázait, valamint a főzőfazékból esetleg föl_ szálló gőzöket a szabadba vezeti, (d)-nél a belső (a) köpeny a lángnak közvetlen hatása ellen azbesztburkolattal van védve. Ennél a kiviteli alaknál tehát, a főzőláda melegítésére szolgáló levegőt a belső (a) hengernek födelét és köpenyét kényszervezetés nélkül érinti. A süvegnek a 4. és 5. ábrán föltüntetett másik kiviteli- alakja a leírttól csak abban különbözik, hogy a belső (a) hengernek köpenye a fenékszéllel és födéllel párhuzamos és a külső köpenyfalig terjedő áthajlított peremek által a köpenytért több (e, e7) hengergyűrűre osztja. A friss levegő itt épen rigy, mint az előbbi kiviteli alaknál a külső köpenynek egy (f) kivágásán át jut a födélközbe. Innen a levegő az átellenben fekvő (fl) peíemkivágáson át az első gyűrűstérbe áramlik, ebben kétoldalt körulfut s azután az (fl) kivágással átellenes (f2) kivágáson át a másik gyűrűs (e2) térbe jut s így halad tovább az öszszes gyűrűs tereken, míg csak végül a (c2) csőtoldaton át az (Sch) tömlőbe nem ér. Ennél a kiviteli alaknál tehát a friss levegőt kényszermozgásban egyes gyűrűkben vezetjük a belső köpeny körül és pedig úgy, hogy a légáram mindegyik gyűrűben a belső köpenyt egyidejűleg kétoldalról körülfutja. A 6. és 7. ábrán föltüntetett harmadik kiviteli alak lényégében a 4. és 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknak felel meg. Az egyedüli, mindenesetre lényeges különbség a belső (a) hengerköpeny peremkivágásainak megváltoztatott elrendezése és kiképzése. Itt a friss levegő (g)-nél lép be a födélközbe és (g)-vel átellenben fekvő (gl) peremkivágáson át a legfölső gyűrűs térbe. Ennél a (gl) kivágásnál és ép így a többi (g2) ... (g7) kivágásnál ig a perem nincsen minden oldalon leválasztva, vagyis levágva, hanem csak két oldalon, nem pedig' három oldalon. Az ilyképen keletkező fül úgy van lefelé hajlítva, hogy az alatta levő gyűrűs térben válaszfalat alkot. Az egyes (gl) (g7) átresztőnyrlások lépcsősen egymás előtt vannak alkalmazva. Mihelyt a levegő (gl)-en át az első gyűrűs térbe ér, a lehajtott fül által akadályozva csakis az egyik irányban, a nyíl irányában haladhat tovább a (g2) nyílás felé. Mihelyt azután az első gyűrűben körülfutva a (g2) nyílás, lioz jut, utóbbin át a másik gyűrűs térbe áramlik, melyben ugyanabban az irányban halad, mint az előbbi gyűrűben. A levegő így halad végig valamennyi gyűrűs téren és így kígyózó vonalat ír le. míg csak a (c2) csőtoldaton át a tömlőbe nem érkezik. Ez a berendezés, mivel a levegő a lehető leghosszabb utat írja le.