73777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szárítandó anyagnak, kőkép kéregpapírnak csatornákban légáramok segélyével való szárítására
— 2 — vegő külön sebességgel fuvassék át a kéregpapirlapok között, tehát az ív közepén is előrehalad a szárítás és az ív szélén a száradással lépést tart. Ily csatornás szárító különböző foganatosítási alakban építhető. Ilyeneket mutatnak a 2. és 3. ábrák. A 2. ábrán a szárító úgynevezett emeletes szárítóbe. rendezés gyanánt van kiképezve, melynél a kéregpapirhalmazok nem szállítóláncra, henem egyes kocsikra vannak függesztve. Ezek a kocsik először a fölső (a) csatornán, azután az alsó (a3) csatornán vagy fordítva hafadnak végig. A kocsik fölvonók által szállíttatnak az egyik csatornából a másikba. Ezek a fölvonók (i) és (k)-val vannak jelölve. Ha az (i) fölvonón lévő kocsiról a szárítandó anyagot levettük és nedves kéregpapi ríveket függesztettünk rá, akkor a fölvonót emeljük mindaddig, míg a kocsi a fölső (a) csatorna kellő magasságába nem került. Az (i) fölvonóval egyidejűleg a (k) fölvonó is emeltetik. A föl eme- j lés közben kinyilik a fölső csatorna (b) ajtaja, amikor is az (i) fölvonón lévő és nedves kéregpapírokkal teleaggatott kocsit bevezetjük és a csatornában lévő, kéregpapirral megterhelt kocsik egy-egy ^kocsihosszal előrevándorolnak. A fölső csatorna utolsó kocsija emellett a (k) fölvonóra jut, azután a két. (i, k) fölvonót ismét leeresztjük a föltüntetett mélységre és a (k) fölvonón levő kocsit betoljuk az alsó (a3) csatornába, amikor is az ezen csatornában lévő anyagkocsik egy-egy kocsi hosszával előre mozognak; ekkor az (a3) csatornában legelői lévő kocsi a csatornából kilép az (i) fölvonóra, úgy hogy a száraz kéregpapirt levehetjük és nedvesek újból bevezethetők: Az (a, íi3) csatornák tetszőleges módon láthatók el a melléklégáramokkal. Az ábrázolt kiviteli alaknál két légáram hat az alsó (a3) csatornára és egy a fölső (a) csatornára. A melléklégáramök létesítésére és fölhevítésére való berendezések,' tetszőlegesek lehetnek. . Az eljárást akkor is alkalmazhatjuk, ha nem kizárólag' ellenárammal történik a szárítás, hanem részben egyenárammal, amint ez némely anyagnál szükséges. Ez esetben a főlégáramot szállító berende. zés, a. (c) ventilátor, mely az elhasznált levegőt a csatornából kiszívja, nem a csatorna végén, hanem a két csatornavég között van elrendezve, úgy amint azt a 3. ábra mutatja, és a melléklégáramot létesítő többi (d) ventilátort a hozzátartozó (e, f) csővezetékkel és a (g) fűtőberendezésekkel ekkor ezen (c) ventilátortól jobbra és balra helyezzük el. Ez az elrendezés természetesen emeletes szárító berendezéseknél is alkalmazható, niiniellett a (c) ventilátort az egyen- és ellenáramlásnak megfelelő szakaszbeosztáshoz képest a fölső vagy al-só csatornában, annak közepén, esetleg előbbre is vagy hátrább azon a helyen is elrendezhetjük, ahol a(k) fölvonó(2 ábra) föl-és lefelé jár. Ezen egyesített egyen- és ellenáramlás szerinti szárításnál, ahol a ventilátor nem a csatorna egyik végén van elrendezve, nincsen (b) ajtó alkalmazva, úgy mint az 1. és 2. ábrák szerinti elrendezéseknél, minthogy a levegő a csatorna mindkét végén szabadon beléphet. Az eljárás és az ennek keresztülvitelére való szárítók sokféle előnnyel -bírnak. Először is lényegesen csökkentett gőz fogyasztást mutatnak az eddigi szárítóberendezésekkel és szárító eljárásokkal szemben. A csökkentett gázfogyasztás abban leli okát, hogy az eddiginél kevesebb levegőtől ugyanoly szárítást, te. hát ugyanoly vízelpárologtatást érünk el és hogy természetszerűleg a kisebb légmennyiség kisebb, gőzmennyiséggel melegíthető. föl, 'mint a nagyobb légmenynyiség. . V • . . . . Az erőfogyasztás sem. nagyobb, minthogy egy .meghatározott. vízmennyiségnek az anyagból való 'elpárologtatósára kisebb légmennyiség szükséges, tehát egészében kevesebb levegőt kell szállítani. .Enn.ék. oka abban rejlik,, hogy a (e) ventilátornak nem kell. több lévegpt á csatornából kiszívnia, mint ámerinyi a