73777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szárítandó anyagnak, kőkép kéregpapírnak csatornákban légáramok segélyével való szárítására

- * — víz elpárologtatósához föltétlenül szükséges, mivel a szárítólevegőt a (d) ventilátor segélyével annyiszor, illetőleg addig fogjuk az (a) csatornából kiszívni és abba újból befúvatni, míg az teljesen telítve van és csak azután fog a (d) ven. tilátor teljesen telített levegőt kiszívni. Azonkívül az anyag alaposan megszáríttatik, kéregpapiroknál még az ívek közepén is. A szárítócsatornák azonos teljesítőképessége mellett kisebb méretűek, mint az ismeretes szerkezeteknél, mivel a heves légmozgás és a mellék légáramok, nak az egyes ívek között történő gyakori közbenfúvása a szívatási folyamatot igen meggyorsítja. Kisebb keresztmetszetű csatornánál pedig csekélyebb légmennyiségekkel nagyobb légmozgást lehet előidézni, mint nagy keresztmetszetű csatornában. A melléklégáramokat létesítő (d) ventilátorokat külön-kiilön kell ugyan működtetni, ama körülmény foly. tán azonban, hogy ezen ven ti 1 áto roknak csak rövid csatornaszakaszokat kell szellöztetniök és így csekélyebb ellenállásra találnak, a légmennyiségek kisebb erőkifejtéssel szállítják. Emellett a csatorna főlégáramát szolgáltató (c) ventilátort tehermentesítik s így ez kisebb erőkifejtésre szorul úgy, hogy valamennyi ventilátor összszükséglete nem fokozódik. Maguk a szárítók, amelyek teljesítőképessége sokkal nagyobb, mint az ismereteseké kisebb térfogatúak és így olcsóbbak is. Ennél az eljárásnál és a berendezésnél azonkívül üzemzavarokat okozó közbenső ajtók nem szükségesek. Az emeletes szárítóberendezéseknél a találmány tárgya ugyanazon előnyöket biztosítja, mint az 1. ábra szerinti közönséges szárítóknál. Azonkívül a berendezésnek műszaki előnyei vannak. A berendezés szerkezete sokkal egyszerűbbé válik. Eddig az ismeretes szerkezeteknél az egyes kocsik be_ és kihajtásánál, mialatt tehát a csatornák ajtói és a közbenső ajtók nyitva voltak, a légszállítást be kel• lett szüntetni. Hogy ezt ne kellessen két. szer éa pedig a kocsi behajtásánál és a kocsi kihajtásánál is beszüntetni és ezáltal a szárítási időt ne kelljen jobban megnyújtani mint amennyire föltétlenül szükséges, az (i, k) fölvonókat nem emelték és sülyesztették együttesen, hanem a (k) fölvonó lemenésénél az (i) fölvonót emelték és ekkor kocsit hajtottak be a fölső csatornába egyidejűleg pedig az alsó csatornából kocsit menesztettek ki. Ezzel összefüggésben az alsó csatornában levő összes kocsik a fölső csatornában lévő összes kocsikkal egyidejűleg egy-egy kocsihosszal előrevándoroltak. Ez a berendezést igen bonyodalmassá tette. A -fölső csatorna utolsó kocsiját, mely nem tudott a (k) fölvonóra rágördülni, le kellett venni, épúgy az alsó csatornából kilépő legelső kocsit is, mely nem juthatott az (i) •fölvonóra. Az (i) és (k) folvonók üres visszajárásának végén a két fölvonónak ismét föl kellett venni a levett kocsikat, ami igen komplikált, önműködően kikapcsolódó kilincsszerkezetet igényelt. Azáltal, hogy az új lég. hozzávezetés alkalmazásánál az egész berendezés csak egj» (b) ajtót kap, tehát csak ott van elzárva, ahol a kocsik a csatornába begördülnek, csak egyszeri ajtónyitással kell számolnunk. A kocsik az alsó csatornába be-, ill. abból kigördülhetnek, még ha a (b) ajtó a fölső csatornát el is zárja és így szárítási időveszteségek nem lépnek föl. A találmány tárgyánál a kocsikat a fölső és alsó csatornában nem egyszerre mozgatjuk, illetve a kocsikat nem egyszerre, hanem egymásután hajtjuk be, illetőleg gördítjük ki a csatornából. Az (i) és (k) fölvonók azért együttesen emelkedhetnek és sülyedhetnek úgy, hogy egy kocsi mindenkor rágördülhet a (k) fölvonóra, amikor egy kocsi az (i) fölvonóról legördült és a kocsik a csatornában egy-egy kocsifölvonó együttesen ismét lesülyed és a hosszal előre tolattak. Ha azután a két (k) fölvonón lévő kocsi az alsó csatormában lévőkkel előretölatik és ennek követ