73777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szárítandó anyagnak, kőkép kéregpapírnak csatornákban légáramok segélyével való szárítására

- * — víz elpárologtatósához föltétlenül szük­séges, mivel a szárítólevegőt a (d) venti­látor segélyével annyiszor, illetőleg addig fogjuk az (a) csatornából kiszívni és abba újból befúvatni, míg az teljesen te­lítve van és csak azután fog a (d) ven. tilátor teljesen telített levegőt kiszívni. Azonkívül az anyag alaposan meg­száríttatik, kéregpapiroknál még az ívek közepén is. A szárítócsatornák azonos tel­jesítőképessége mellett kisebb méretűek, mint az ismeretes szerkezeteknél, mivel a heves légmozgás és a mellék légáramok, nak az egyes ívek között történő gyakori közbenfúvása a szívatási folyamatot igen meggyorsítja. Kisebb keresztmet­szetű csatornánál pedig csekélyebb lég­mennyiségekkel nagyobb légmozgást le­het előidézni, mint nagy keresztmetszetű csatornában. A melléklégáramokat léte­sítő (d) ventilátorokat külön-kiilön kell ugyan működtetni, ama körülmény foly. tán azonban, hogy ezen ven ti 1 áto roknak csak rövid csatornaszakaszokat kell szel­löztetniök és így csekélyebb ellenállásra találnak, a légmennyiségek kisebb erő­kifejtéssel szállítják. Emellett a csa­torna főlégáramát szolgáltató (c) venti­látort tehermentesítik s így ez kisebb erőkifejtésre szorul úgy, hogy vala­mennyi ventilátor összszükséglete nem fokozódik. Maguk a szárítók, amelyek teljesítőképessége sokkal nagyobb, mint az ismereteseké kisebb térfogatúak és így olcsóbbak is. Ennél az eljárásnál és a berendezésnél azonkívül üzemzavarokat okozó közbenső ajtók nem szükségesek. Az emeletes szárítóberendezéseknél a találmány tárgya ugyanazon előnyöket biztosítja, mint az 1. ábra szerinti közön­séges szárítóknál. Azonkívül a berende­zésnek műszaki előnyei vannak. A berendezés szerkezete sokkal egy­szerűbbé válik. Eddig az ismeretes szerkezeteknél az egyes kocsik be_ és kihajtásánál, mialatt tehát a csatornák ajtói és a közbenső aj­tók nyitva voltak, a légszállítást be kel­• lett szüntetni. Hogy ezt ne kellessen két. szer éa pedig a kocsi behajtásánál és a kocsi kihajtásánál is beszüntetni és ezál­tal a szárítási időt ne kelljen jobban meg­nyújtani mint amennyire föltétlenül szükséges, az (i, k) fölvonókat nem emel­ték és sülyesztették együttesen, hanem a (k) fölvonó lemenésénél az (i) fölvonót emelték és ekkor kocsit hajtottak be a fölső csatornába egyidejűleg pedig az alsó csatornából kocsit menesztettek ki. Ezzel összefüggésben az alsó csator­nában levő összes kocsik a fölső csator­nában lévő összes kocsikkal egyidejűleg egy-egy kocsihosszal előrevándoroltak. Ez a berendezést igen bonyodalmassá tette. A -fölső csatorna utolsó kocsiját, mely nem tudott a (k) fölvonóra rágör­dülni, le kellett venni, épúgy az alsó csa­tornából kilépő legelső kocsit is, mely nem juthatott az (i) •fölvonóra. Az (i) és (k) folvonók üres visszajárásának végén a két fölvonónak ismét föl kellett venni a levett kocsikat, ami igen komplikált, önműködően kikapcsolódó kilincsszerke­zetet igényelt. Azáltal, hogy az új lég. hozzávezetés alkalmazásánál az egész berendezés csak egj» (b) ajtót kap, tehát csak ott van elzárva, ahol a kocsik a csa­tornába begördülnek, csak egyszeri ajtó­nyitással kell számolnunk. A kocsik az alsó csatornába be-, ill. abból kigördül­hetnek, még ha a (b) ajtó a fölső csator­nát el is zárja és így szárítási idővesz­teségek nem lépnek föl. A találmány tár­gyánál a kocsikat a fölső és alsó csator­nában nem egyszerre mozgatjuk, illetve a kocsikat nem egyszerre, hanem egy­másután hajtjuk be, illetőleg gördítjük ki a csatornából. Az (i) és (k) fölvonók azért együttesen emelkedhetnek és sü­lyedhetnek úgy, hogy egy kocsi minden­kor rágördülhet a (k) fölvonóra, amikor egy kocsi az (i) fölvonóról legördült és a kocsik a csatornában egy-egy kocsi­fölvonó együttesen ismét lesülyed és a hosszal előre tolattak. Ha azután a két (k) fölvonón lévő kocsi az alsó csatormá­ban lévőkkel előretölatik és ennek követ

Next

/
Oldalképek
Tartalom