73690. lajstromszámú szabadalom • Újítások egy vagy kétlokomotívos rendszerű szántóberendezéseken

— 2 — zető szerkezet a kötéldobhajtó szerkezettel együtt vázlatos oldalnézetben mu. tatja. A 2. ábra az egylokomotivos rendszerhorgony kocsijának oldalnézete. A 3. ábra a horgonykocsi hátsó nézete és részben vázlatos harántmetszete. A két (8) és (9) kötéldob (1. ábra), melynek ismert módon a vezető ülése fölől a (10)-nél változatosan jelzett tengelykapcsolás segélyével az eke ide-odavontatása céljából fölváltva be- és kikapcsolhatók, a (7) tengelyen vannak elrendezve, mely bármely ismert hajtószerkezet segélyével működtethető. A föltüntetett példában a lokomotiv vagy ilyenné átalakított és kötélszerkezettel fölszerelt lokomobil (1) főtengely (2, 3) kúpkerékpár révén a (4) függélyes tengelyt, ez pedig (5, 6) kupkerékpár segélyével az említett (7) tengelyt hajtja. A (7) tengelyen két (17), illetve (19) lánckerék van elrendez ve,, melyek (16) láncok és (18), illetve (20) lánckerék közvetítésével állandóan hajtják az alább ismertetendő kötélvezetőszerkezet (21), illetve (22) tengelyeit a föltekercseleridő, illetve a lefejtendő kötélág számára. Ezen célból a (17), illetve (19) lánckerék az illető (S), illetve (9) kötéldobbal áll összeköttetésben úgy, hogy azok a fölváltott működésnek megfelelően résztvesznek az illető meghajtott (a föltekercselendő kötélágat fölvevő) kötéldobnak, illetve a lefejtődő kötél hatása alatt szabadon forgó {a (7) tengelytől kikapcsolt] kötéldobnak forgásában. A kétféle kötélágnak megfelelően egymástól független (21) és (22) tengely mindegyike (41) hengerrel van ellátva, melynek palástján végeiken átmenő jobb és balmenetű csavaralakú hornyok vannak kiképezve, amelyekkel (42) görgő kapcsolódik úgy, hogy a (41) henger forgása közben a (42) görgő egyenes vonalban ide-odajár. Ezen célból továbbá a (42) görgő (23) kar villás végében van ágyazva, mely (23) kar a gépállvánnyal szilárdan összekötött (26) szögletes rúddal vagy sinnel kapcsolódó (43) hüvelylyel van egyesítve. A (43) hüvelyből két (25) orsó nyul le, amelyeken egy-egy (24) fabáb vagy másefféle van szabadon föl-és alámozgathatóan és szabadon forgat hatóan elrendezve. Az utóbbiak félkörharántmetszetű gyűrűalakú horonnyal vannak ellátva, melyek közé az ekét vontató, fölváltva egyik ágával föltékercselendő másik ágával pedig lefejtendő (40) sodronykötél van befogva. A fabábok említett gyűrűalakú hornya és forgatható elrendezése a kötélsúrlódási lényegesen csökkenti. A (24) fabáboknak a (25) orsókról való leesését meggátlandó, az utóbbiak szabad végén levő furatokon vagy hasítékokon (44) harántrúd van átiliesztve. Ezen kötélvezető szerkezet működése a föntiek után könnyen megérthető: A (41) hengerek forgatása közben a (42) görgő, illetve az egész (23, 43, 25, 24) rendszer a (26) sinen egyenes vonalban ide-odajár, amikor is a (40)kötél a szabályos fölgombolyításnak megfelelően harántirányban pontosan vezettetik. E közben a (24) fabábok a (40) kötél kisebbnagyobb mértékű kihajlásait a (25) or sókon föl- vagy lefelé csúszva szabadon követik. A (40) kötél két ága a szántóföld ellenkező oldalán a 2. és 3. ábrán föltüntetett (46) horgonykocsikhoz vezet és pedig a kocsin ezen egymás mellett ágyazott (28), illetve (29) vezetőcsigára fut, ahonnan az egyik kötélág a 3. ábrán pontozottan föltüntetett módon közvetlenül, a másik kötélág pedig a (31) vezetőcsiga közvetítésével fut a (30) vezetőcsigára, ahol is a két kötélág egyesül. A (46) hor gonykocsin (47) tengely körül forgatható (32) és (33) fogas szektorok vannak elrendezve, melyekkel a (36) kézi forgattyú segélyével forgatható (48) tengelyre fölékelt (34), illetve - (35) fogas kerekek kapcsolódnak, ahol is a (32, 33) fogas szektorok számára, mint látható, lassító áttétel van alkalmazva (esetleg több ily áttétel).