73599. lajstromszámú szabadalom • Üreges fal és építőkő előállítására

ségeket vagy időveszteséget nem okoz, oly falszerkezetet kapunk, mely anyag­megtakarítás, gyors előállítás, valamint hygienikus és gazdasági szempontból az ismeretes szerkezeteket fölülmúlja, anél_ kül, hogy stabilitás, szilárdság és tűz_ biztonság szempontjából valamit ve­szítene. Természetes, hogy ezen célra nemcsak az égetett agyagtégla, hanem a fölállí­tandó építkezés mindenkori céljának megfelelően mészkő-, beton- vagy isza­polt tégla is használható és a lényeg csak abban áll, hogy a szabályos nagyságú tégla a fönt említett hornyokkal van el­látva. Ilv téglák használata által lehetővé van téve a tetszés szerinti, vastag üreges falakat biztos kötéssel és az egész falfö­liiletben egy összefüggő elszigetelő teret előállítani. A többemeletes épületekhez szükséges tartóoszlopok ezen téglákból szintén üre­gesen falaztatnak az üreges falakkal egy­idejűleg, mi mellett a találmány szerinti oszlopoknak a mindenkori falvastagság­nak megfetelő keresztmetszetet adunk, de azokat ellentállóbb anyagból készítjük, mint a csatlakozó falakat. Melléket rajz 1. ábrája a hornyokkal ellátott fali tégla távlati képe, 2. ábráján a hornyoknak több foganatosítási alakja, valamint ezen hornyok fölhasználásával eszközölt kötések láthatók. A 3—11. áb­rák ily fali téglákkal előállított üreges falnak több foganatosítási alakjai. A 12. ábrán egy épületnek egy része a találmány .szerint előállított sarok- és közbenső támasszal. A 13. ábra utóbbinak metszete az A—A vonal irányában. A 14. ábra metszete B—B vonal irányában. Az (1) építőkő, mely a normális fali­tégla alakjával és nagyságával bír, két átellenes (a) szélességi fölületén és pedig ennek középső részén, valamint két végén a (2), illetve (3) haránthoronnyal van el­látva és utóbbiak a kő szélétől számítva egy építőkő fél vastagságának megfe­lelő távolságban vannak elrendezve. Azonkívül az építőkő két (b) hosszkes­kenyföliiletén és (e) szélesiség keskeny­fölületén a középső (4), illetve (5) hossz­horonnyal van ellátva. Ezen hornyok teknő- vagy prizmatikus alakú, vagy mint a 2. ábrán látható, konkáv vagy más alakú keresztmetszettel birnak és egyetlen egy horony helyett két, vagy több horony is alkalmazható. Mint a 2. ábrán látható, élükre fekte­tett tégláknál, az érintkező téglák hor­nyai egymással szemközt foglalnak he­lyet, miáltal csatornák képeződnek. Ezen csatornák habarccsal töltetnek ki és ki­fogástalan hézagtömítés és ebből követ­kező nagyobb elszigetelőképesség mellett az egyes építőkövek egymás közti benső összeköttetése biztosíttatik, miáltal a fal oldalról jövő igénybevételeknek nagyobb mértékben ellentáll. A rajz 3. ábráján állva elhelyezett tég­lákból fölépített üreges fal fölülnézetben, hosszmetszetben és kereszmetszetben van föltüntetve. Az építőkövek elhelyezése oly módon eszközöltetik, hogy az egyik (6) fal téglasorának két-két építőköve között, vagy két-két vagy több építőköve után, egy-egy kő harántirányban van el­helyezve, melynek másik vége a szemközt levő (7) falnak két köve közé nyúlik, úgy hogy ezen kövek által (8) hidak képeztet­nek, melyek a két (6) és (7) falat stati­kailag összekötik. Mivelhogy az egyes ezen téglasoroknak harántkövei egymás­hoz képest el vannak tolva, az egész fal­fölület mentén egy légtér keletkezik. A 4. ábrán szintén állva elhelyezett kö­vekből felépített üreges fal felülnézetben, nézetben és keresztmetszetben van föl­tüntetve, melynél a (6) és (7) falak kö­zötti összeköttetés olykép eszközöltetik, hogy a fal magassági irányában válta­kozva a (6) és (7) falat összekötő kövek egyik vége nem nyúlik a másik falig, ha­nem a fal és a kő vége között egy hézag van hagyva, úgy hogy a kövek egymást a (d) darabbal túlfödik. A harántkövek eszerint a két fal között (8') bordákat ké­peznek, amelyek a falakat szerkezetileg

Next

/
Oldalképek
Tartalom