73599. lajstromszámú szabadalom • Üreges fal és építőkő előállítására

2 — kötik össze, míg azáltal, hogy a kövek maguk és a szemközt fekvő fal között a (9) hézagot szabadon hagyják, a (8') bordák és a (6) és (7) fal közötti (10) üre. gek között közlekedés létesíttetik, úgy hogy ezen esetben isi az egész falfölület mentén egy légtér képződik. A köveknek ezen elhelyezése által tetszés szerinti vastagságú üreges falak állíthatók elő, aszerint, amint a (9) hézagokat nagyobbra vagy kisebbre szabjuk. Vékony falaknál nagyobb (9) ösiszekötőhézagok elérése céljából az egyik falból kiinduló kövek csak fél hosszal bimak, míg az ezen kövek között fekvő, a másik falból kiinduló harántkövek az átellenes falig nyúlnak és ezen fal téglájának középső részével érintkeznek. Az 5. és 6. ábrán látható üreges fal a 4. ábrán föltüntetett faltól csak abban különbözik, hogy az egyik, illetve mindkét (6) és (7) fal kövei nem fekszenek élükön, hanem laposan fekve helyeztetnek el. Míg a 3—6. ábrán látható üreges falak nincsenek hivatva arra, hogy az önsúlyon kívül további függőleges irányban ható terhelést vegyenek föl, addig a 7. ábrán föltüntetett fal födém- és haszonterheket is fölvehet. Ha igen vastag üreges falakról van szó, akkor a magassági irányban a két (6) és (7) fal minden második csoportjánál a kövek a fal középső részéig nyúlnak és maguk között a (10) térrel való közlekedés céljából (9') hézagot hagynak, míg az egymás fölött fektetett kövek között egy-egy kő van elhelyezve, mely végeivel a (6, 7) falakig nyúlik. Azonban a kövek olykép is helyezhetők el, hogy az, utóbbi kövek nem nyúlnak a falig, miáltal a fal illetve üreges tere kiszélesíttetik és a középső (9') öszszekötőnyíláson kívül még oldalnyílások is képeztetnek. Emellett a kövek élükre, vagy laposan fektethetők. A fönt leírt falszerkezetek módjára az építkezés három falból is készülhet, melyek között az üregek vannak kiképezve. A 9. ábrán ily fal fölülnézetben, keresztmetszetben és hosszmetszetben van föltüntetve. A két (6, 7) külső fal között egy harmadik (11) fal van elrendezve, mi mellett az összekötőnyílások kiképzése céljából a légcsatornákban a külső falakból kiinduló (8') fél kövek vannak alkalmazva, úgy hogy a nyílások ezek és a (11) középső fal között jön létre. A 9. ábra szerint az összes falak kövei élükre vannak állítva, azonban azok laposan elhelyezett kövekkel is szilárdíthatok, mi mellett a fal megfelelően szélesebbé válik. A falnak ily foganatosítási alakja a 10. ábrán fölülnézetben és keresztmetszetben van föltüntetve, melynél a külső (6) és (7) fal kövei laposan és a középső fal, valamint a (8') harántfal kövei élükre vannak fektetve. Emellett a harántfalakhoz egész kövek használtatnak, melyek végükkel a (11) középfalnak fekszenek és a (6, 7) külső falakig nem nyúlnak, úgy hogy a (9) nyílások a külső falaknál jönnek létre. A fönt leírt falszerkezet szilárdítására a fal célszerű módon vasszerkezettel merevíthető. így pl. a 3. és 4. ábra szerint a futótéglák függőleges, vagy vízszintes vagy mindkét irányban az állóhézagba ágyazott (13), illetve (14) szögvas vagy kengyel révén le vannak horgonyozva. A 4—7. ábrák szerint a (6) és (7) falakból kinyúló a harántfalakat alkotó kövek, különösen a 7. ábra szerinti esetben, midőn csak kevéssé lapolják át egymást, ugyanily szögvasak által lehetnek egymással összekötve vagy pedig, mint a 6. ábra szerint a (6) és' (7) falakat a harántfalaknak hosszirányú fugáiba behelyezett (15) falkötőkkel köthetjük össze egymással. Ha pld. mint pincék határoló falainál, a falak igen erős földnyomás ellen biztosi tandók, akkor a három (6, 7, 11) fal mindegyik vagy minden második téglasorának vízszintes fugájában (11) hosszvasakat helyezünk el és ezeket (17) harántvasak által kötjük össze egymással. Az ekként szerkesztett üreges falakat