73275. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló járművekhez

— 2 — kiképezve, mely a két jármű összetalálkozásakor az ellenkapcsoló (2) kapcsolófülének befogadására szolgál. A kapcsolófejben a (4) nyílás alatt a függélyes irányú (5) retesz van hosszában eltol­hatóan elrendezve. Utóbbi kapcsoláskor, a kapcsolandó ellenkap­csoló (2) kapcsolófülének (3) furatán álhalol és fölső végével a kapcsolófej (6) furatában megtá­maszkodik. Az (5) retesz mögött a kapcsólófejen a (7) kiiktatólengely van vízszintesen ágyazva. Utóbbin a szögemeltyű van megerősítve, melynek (81 ) rövidebb karján, oldalt kiugró (9) csapja van, mely az (5) retesz harántirányú hasítékába nyúlik. Az említett szögemeltyű (82 ) hosszabbik karja, ismert módon, egy a járművön ágyazott kikap­csolóberendezés vonószervével hozható kapcso­latba. A kapcsolófejben a (2) kapcsolófül és a (4) nyílás, valamint az ezekre keresztirányban elren­dezett (5) retesz által alkotott kapcsolózár alatt a (10) tölcsér van kiképezve, amelyben a (11) szarv foglal helyet. Utóbbi, a tölcsér egyik oldal­falától kiindulva, a tölcséren kívül, egészen a meghosszabbított tölcsértengelyig ér. A (81 ) emeityűkarral diametrálisan szemben, a (7) ki­iktató tengelyen és pedig a tölcsér tengelyén merőlegesen keresztülfektetve képzelt kapcsoló­síkban, a (12) emeltyűkar van elrendezve, mely­hez egy lefelé csüngő, súllyal terhelt (13) kilincs csatlakozik. Utóbbi a hasonlóan alakított ellen­kapcsoló (11) szarvának mozgási útjában fekszik és (14) orral van ellátva, mely közvetlenül a ki­kapcsolás után, azaz a (7) kiiktató tengely (8") emeltyű karjának az (1) helyzetbe (3. ábra) való forgatása után, az ellenkapcsolónak eredmény­vonallal berajzolt (11) szarvára támaszkodik. A járművek széthúzásakor a (11) szarv csúcsa a (14) orr alatt elsíklik és a (13) kilincs a terhelő súly hatása alatt addig sülyed lefelé, míg a (14) orr a kapcsolófej (15) fokára űl. A kiiktatótengely (82 ) emeltyűkarjának ezen (11) helyzete az úgynevezett kapcsolásra kész hely­zetnek felel meg. Kapcsoláskor (9. ábra) mind­egyik kapcsoló (11) szarvának csúcsa előlrül az ellenkapcsoló (13) kilincsének (14) orrába ütkö­zik és ezt az orrt a (15) fokon túl kitolja, úgy, hogy a (13) kilincsek lefelé sülyednek és a (7) kiiktatótengelyek (82 ) emeltyű karjai a (III) hely­zetbe jutnak (kapcsolt helyzet). Ha a két kapcsoló közepe, azok érintkezése­kor úgy a függélyes, mint a vízszintes irányban, nagy mértékben el van tolva egymáshoz képest (amint ezt az 5. és 6. ábrákon tüntettük fel), akkor a (11) szarvaknak a (10) tölcsérekkel való kölcsönös együttműködése folytán mind a két kap­csoló közponlosíttatik, úgy, hogy a (2) kapcsoló­fülek mind a két kapcsolón az ellenkapcsolók (4) bevezető nyílásának hatáskörébe jutnak, (lájsd a 7. és 8. ábrát) és a kapcsolók egymáshoz to­vább közeledhetnek (9. ábra), míg ütköző felü­letük nem érintkezik (10. ábra). A 11—14. ábrákon a kapcsoló egy további ki­viteli alakját látjuk. A (17) kapcsolófül, mély ebben az esetben is a trakcióvonal magasságában, annak közepétől eltoltan van elrendezve és a (16) ütközőlapon túl kiáll, vízszintes irányú (18) furattal bír. A kapcsoló trakcióvonalára vonatkoz­tatva a (17) kapcsolófüllel szimetrikusan szemközt a kapcsolófejben egy (19) nyílás van kiképezve mely egy ellenkapcsoló kapcsoló fülének fölvéte­lére szolgál. A (19) nyílástól oldalra a kapcsolófejben víz­szintes irányú (20) retesz hosszirányában eltol­hatóan van elrendezve. Utóbbi kapcsoláskor a vele kapcsolandó ellenkapcsoló (171 ) kapcsolófiilé­ben lévő (181 ) furaton áthatol (12. ábra) és végé­vel a kapcsolófej (21) furatában megtámaszkodik. A (20) retesz mögött, a kapcsolófejen a (22) ki­kapcsolótengely van vízszintesen ágyazva. Utób­bin a (23) emeltyű van megerősítve, mely végén ( a függélyes irányú, fölfelé álló (231 ) csapot hordja, mely a (20) retesz alsó oldaláról utóbbinak ha­rántirányú hasítékába kapaszkodik. A (23) emel­tyűhöz képest 90"-kal eltolva a (22) kiiktatóten­gelyen egy kiiktató emeltyű van elrendezve, amelynek (241 ) hosszabb karja ismert módon hoz­ható kapcsolatba egy a járművön ágyazott kiik­tató berendezés vonószervével. A kiiktató emeltyű (24= ) rövidebb karjával a (25) rúd van csuklósan kapcsolva, mely másik végével a kapcsolófej fura­tában lazán vezettetik. A (25) rúdon a hengeres (26) csavarrúgó van elrendezve, mely egyik vé­gével a kapcsolófejhez, másik végével pedig a (25) rúd rúgótányérjához támaszkodik és a (22) kiiktató tengelyt úgy igyekezik elforgatni, hogy a (20) retesz záró helyzetébe jusson és ott fogva­tartassék. A (20) retesz fölött, a (22) kiiktató ten­gelyen, a (27) emeltyű foglal helyet, mely pon­tosan a (23) emeltyű fölött van elrendezve és végén egy fölfelé irányított (28) csapot hord, melyre a forgatható (29) hüvely van föltolva. Utóbbinak két egymással szemben ülő csapja van, melyek a (30) kilincs villás végének furataiban tartatnak fogva. A (30) kilincs a (20) retesszel párhuzamos helyzetű és a (31) kapcsolófej hasí­tott lapjában vezettetik. Azonkívül a (30) kilincs­nek egy lefelé irányított (32) orra van, mely az

Next

/
Oldalképek
Tartalom