73053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítógáz előállításra, folytonos vagy nemfolytonos destillációval, függélyes retortákban, vagy kamrákban és ehhez való berendezés

melyek a szénsavnak (C02) szénoxyddá (CO) való redukciójából származnak. Gőznek folytonos bevezetése, mely mindenekelőtt koksz oltásra szolgál, vízgáz maximális kitermelését engedi meg folytonos áramban a meglévő külső fűtés folytán, mely az ezen eljáráshoz szükséges hőfokot változatlanul fönntartja. Az izzó kokszon keresztülvonuló gőz oxigénra (0) és hidrogénre (H) bomlik szét, miközben egyszersmind a koksz hőfokát csökkenti. Az eljárás további folyamán az oxigén a koksz szénjének egy részével szénsavvá (C02) egyesül, mely azután szénnel (C) szénoxiddá (CO)Jredukálódik (C02 + C = 2C0). A kokszban foglalt kén (S) egy része a hidrogénnel (H) kénhidrogénné (H2S) egyesül. Ez a CO-ból, CO2-ből, H2-ből, CHé-ből, H2S-ből stb. álló gázkeverék a szekundér desztilláció zónáján vonul át és ott az ezen zónában képződő, vagy az oda kívülről bevezetett szénhydrogén dúsítják azt. Az elődesztillációzónába való átmenetnél az ott uralkodó hőfok elegendő arra, hogy a karburáit vízgőzkeveréket rögzítse, mimellett ez a zóna szintén túlhevítőként működik. A kapott termék egyesül a világítógázzal, mely a retorta, vagy kamra fölső részében képződik. A fűtőgázok, miután előbb a szén (bitumen) desztillálását, azután pedig a karburáit vízgáz fejlesztését elvégezték, folytatják útjukat és a retorta, ill. kamra alsó végén a rekuperátorba jutnak át. Itt a még bennük lévő meleget átadják a szekundér levegőnek, mely viszont belépésétől az elégetőkamra lángzóig terjedő távolság mérvében fölmelegedik. A most leírt eljárás foganatosítására különlegesen épített függélyes kemencék szólna 'r. A mellékelt rajz vázlatosan tünteti föl ilyen kemence egy foganatosítási példáját. A rajzon az 1. ábra a retorta függélyes metszetét tünteti föl a 2. ábra B—B vonala mentén, a 2. ábra a fűtőzóna függélyes metszetét ábrázolja az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra a generátorok és a rekuperátorok függélyes keresztmetszete a 4. ábra D—D vonala mentén, a 4. ábra a kemence alsó részének függélyes metszete a generátoron, a rekuperátoron, az utódesztillálásra való fűtőzónán, valamint a kiürítőszerkezeten át a hajtóművel együtt. A 2. és 4. ábrák egymást kiegészítik olyan értelemben, hogy a 2. ábra fölső része, mely az X—X vonal fölött fekszik, a 4. ábrának fölfelé való folytatását képezi. Az 5., 6., 7. és 8. ábrák vízszintes metszetek az 1. ábra A—B, C—D, E—F és G—H vonalai mentén, a 9. ábra részben oldalnézetben, részben függélyes metszetben a kiürítőszerkezeteket tünteti föl, a 10. ábra a meggörbített kokszkieresztőcső keresztmetszete, a 11. ábra a fölső retortarész egy foganatosítási példája két retorta egyidejű kiszolgálhatására, végül a 12. ábra a 11. ábrán föl tüntetett részeik oldalnézete, mely egyúttal egy függőpályát, valamint koksztöltőedényeket ábrázol, melyek a retorták kiszolgálására, ill. üzembehelyezésére valók. Mindegyik kemencének két-négy függélyes (1) retortája van a vele elérni kívánt teljesítmény szerint. Négy-hat ilyen kemence egy teleppé van egyesítve. Mindegyik (1) retorta külön-külön használható és mindegyik klilön-külön egy (e) generátorhoz és egy (14) rekuperatorlioz kapcsolható. Mindgyik (1) retorta fölfelé keskenyedik és vasállványon nyugszik, mely szabad hozzáférést biztosít a koksztörőkhöz és így a koksz kényelmes eltávolítását teszi lehetővé. Mindegyik (1) retorta felett (40) retortafej van elrendezve, mely a szén (bitumen) fölvételére való (43) tartálylyal van összekötve (11., 12. ábrák.) Utóbbi légbejutás ellen hermetikusan el van zárva. Gazdasági okból lehet két-két (1) retortához csak egyetlenegy ilyen (43) tartályt elrendezni, mely (44, 45) elzárószervekkel, mint csapokkal, tolóajtókkal stb. van ellátva. Ezek az elzárószervek, szükség esetén, a retorták üzemét megszakítani engedik anélkül, hogy