72730. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú mély kutakból való emelés számára

- 2 — pedig a tulajdonképpeni szivattyúdugáitytyút képezik. ' A (2), (2') munkadugattyúk a (4), (4') terekben mozognak, melyeket az (5) hosszfa] választ el egymástól, továbbá alul a (6) keresztfái, fölül pedig a két (7) karmantyú határol és melyek az (5) falban levő (8) nyílás segélyével vannak egymással összekötve.' Azonkívül a (4), (4') tereknek a (2), (2') dugattyúk által határalt fölső és alsó részei egy-egy (9), (9') csatorna segélyével vannak összekötve, melyeknek alsó torkolatában á (10), illetve (10') visszacsapó szelepek vannak elhelyezve. A (7) karmantyúk mindegyikébe a nyomófolyadék részére a (11), (11') cső van behelyezve. A (3), (3') szivattyúdugattyúk a (12) hosszirányú fal által képzett (13), (13') terekben végzik mozgásukat, a keresztülmenő (14), (14') furatokkal vannak ellátva, melyeket fölül a (15), (15') visszacsapó szelepek zárnak le. A két (K), (K!

) ikerdugattyú kényszerkapcsolás útján van egymással összekötve. Ebből a célból a dugattyúrudaknak azon részei, m-el vek a (3), (3') szivattyúdugattyú (10) nyomóterében mozognak, (17), (17') fogasrudak gyanánt vannak kiképezve, melyek a (18) fogaskerékkel kapcsolódnak. A (16) nyomótér a két (19) csatornába ágazik szét (3—5. ábra) és a szivattyúháznak a (20) nyomófallal tömören elzárt fölső végéig nyúlik föl, mimellett a (16) nyomótér a két (21) cső útján kifelé torkollik (2. ábra.) Az (1) szivattyúház, illetve a (13), (13') hengertér alul a (22), illetve (22') visszacsapószelepekkel van elzárva. Használatban a szivattyút sodronykötélen vagy effélén fölfüggesztve bocsátjuk le a (23) fúrólyukba (1. ábra) és. a legmélyebb helyzetben az (1) szivattyútok és a <(23) fúrólyuk közötti (24) teret fölül a (25) tömítés tömören zárja. Emellett a sodronykőtél a (20) födélben lehorgonyzott (26) kengyelhez van megerősítve, míg á (ll) és fll') nyomófolyadék csövek a föld fölszinén elhelyezett, a rajzban nem látható dugattyús szerkezethez vannak kapcsolva. Ezen dugattyús szerkezet működésekor a nyomófolyadék á (11), (11') csövekben váltakozva emelkedik és sűlyed, mimellett a sülyedő folyadékoszlop pl. az 1. ábra szerint a (2') munkadugattyú*,"iU. a (K') ikerdugattyút lefelé nyomja, mialatí egyidejűleg a (K) dugattyú emelkedik. Ezen mozgás alatt az emelkedő (3) szivat'tyúdugaittyú a (22) visszacsapószelepen keresztül az emelendő folyadékot szívja, s egyidejűleg a már a (16) nyomótérben levő folyadékot a (19) "v

csatornákon és a (21) csövön át a (23) fúrólyukba és ezen keresztül a föld fölszinéig nyomja. Ezen idő alatt az előzőleg a (13) hengertérbe szívott folyadék a lefelé haladó (3') dugattyú (15') visszacsapó szelepén keresztül a (16) nyomótérbe emeltetik, mire a további dugattyúmozgásnál az előbb leírt játék fordított sorrendben ismétlődik. A szivattyú üzeme közben a folyadékoLszlopoiknak tetemes súlya a (18) fogaskereket terheli. Ennek jelentékeny tehermentesítésére szolgálnak a. (9), (9') csatornák és a (8) összekötőnyílás, mely berendezés a kővetkező módon működik: Kiindulással ismét az 1. ábrán szemléltetett dugattyúállást vegyük. A (11*) csövön keresztül a (4') munkadugattyúhenger fölső (4o) terébe belépő nyomófolyadék a (9o) beömlőnyíláson keresztül ^észben a (9') csatornába és a (10') vissztacsapószelepen keresztül a (4u), alsó hengertérbe, illetve a' (8) összekötönyíláson keresztül a másik dugattyúihengeir (4u) alsó terébe jut, míg a (10) visszacsapósze'.ep megakadályozza, hogy a nyomófolyadék a miásodik (9) ősszekötőcsatorníába jusson. A nyomófolyadéknak ezen csekély hányada tehát egyrészt ütközőhatást fejt ki a lefelé mozgó dugattyúvá! szemben, másrészt pedig támogatja az emelkedő dugattyút, ami a fogaskerékhajtás tehermentesítését idézi