72730. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú mély kutakból való emelés számára

elő. Hía viszont ellenkezőleg a (2) dugattyú van legmagasabb helyzetében, akkor természetesen a (9') csatorna helyébe a (9) csatorna lép, mire az előbb leírt folyamait megismétlődik. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy abban az esetben, ha a fúrólyukcsövek bizonyos hosszúságon lvtikasztva vannak, akkor a tulaj donképeni szivattyúházai megfelelő hosszúságú és belső átmérőjű acélcsövek hozzá csavarolása által a lyukasztási határig meg kell hosszabbítani és csak ezen a helyen kell a tömítést elrendezni. Ily módon a fúrólyukcső terihékszállítócső gyanánt használtatik. A szivattyúnak a fi—23. ábrákon szemléltetett foganatosítás! alakjai szerint a szivattyúdugattyúkiat csak egyetlen folyadékoszlop tartja mozgásban. Ezen kiviteli alak szerint ikerdugattyúnak (28), (29) dugattyúi a hengeres^ szivattyúháznak a (30) tömítőszelencók által (31), (32) terekké osztott hengerében mozognak. A (31, 32) hengeftereket viszont a dugattyúk a (31'). (31"), illetve (32'), (32") terekre osztják. A (32") tér alsó végén nyitott és az emelendő folyádék részére a (29) dugattyú szívó- és nyomóterét alkotja. A (33) visszacsapószelep a (32") teret a nyomási periódus alatt a külső térrel szemben zárva tartja. A (29) dugattyú alatt levő (32") hengertér a (34) keresztnyílás által (1. ábra) a (35) csatornával áll összeköttetésben, mely a (36) nyomószelepen keresztül a (37) térbe vezeit (7. ábra). Ezen utóbbi tér a (38) csövek útján a fúrólyukcsönek' az 1. ábrán szelni éltetett (25) tömítés fölött lévő részével áll összeköttetésben, mely tömítés ezen szivattyúnál hasonló módon alkalmaztatik.. • A (37) térből (7. ábra) továbbá a (39) hyomószélep által zárt (40) hosszcsatorna ágazik le, mely alul, a (33') nyomószelep fölött, kifelé torkollik és a (41) nyíláson keresztül (6., 8., 16. ábra) a (28) fölső dugattyú szívó- és nyomóterét képező (31') hengertérbe vezet. Ezen, utóbbi teret fölül a (V) dugattyús tolattyús elosztó (42) háza (7., 8., 23. ábra) zárja le, mely a nyomófolyadékot úgy vezérli,} hogy az váltakozva a (29) alsó dugattyú i (43) fölületére és a (28) fölső dugattyúi (44) fölületére gyakorol nyomást, illetve • az ikerdugattyúi föl- és lefelé mozgatja. A (V) elosztó (42) háza a (45) hoszszanti furattal van ellátva, melyben az (S) négyszeres dugattyús tolattyú mozög; amelyet a (46) tekercsrúgó^ tart egyik? normális helyzetében. A (45) hosszanti furatot a (47), (48), (49), (50), (51); (52),: (53), (54) és (55) csatornák határolják. > A (47) csatorna a nyomófolyadék beáramlási csatornáját képezi és egyrésat1 az (56) hozzáfolyó csatornához vezeit, mely fölső végén a föld fölszinéig érő h ozzá vezető csőhöz van' kapcsolva. (23. ábra.) Másrészt azonban a (47) csatorna az (s) elosztótolattyú (58) és . (59) dugattyúinak állásától függően a (48) és (49) csatornával van összekötve. A (48)" csatoi na a (60) csatornán és a (61) tor-f kolaton keresztül a (28) fölső dugattyú (31") hengerterébe vezet, míg a (49) cslatorna a (62) csatornán és a (63) torkolaton keresztül a (29) alsó dugattyú (32!) hengeríerével van összekötve. ... , A (48) és (49) csatornák ezenkívül az (58), {59) elosztódugattyúk állásiától függően az (51) csatornával vannak oszszekötve és pedig a (48) csatorna az (50) csiatornán és a (64) összekötőcsiatornán (8. 'és 11—14. ábra), a (49) csatorna pedig közvetlenül a (45) hosszanti furaton ke"resztül. Az (51) csatorna a (65) csatornán keresztül a (36), (39) nyomószelepek fölötti (37) terrei van összekötve. (23. és 10. ábtfa.) Az egymással szemközt fekvő (52), (50) csatornák közül (8. ábra) az (52) csatorna a (66) hosszcsatornái >ia veZet (23. és 15. ábra), mely a (67) nyílással a (28) fölső dugattyú (31) hengerterébe torkollik, míg az (53) csatorma a (68;) hosszcsalt ormába vezet, mely a (69) nyílással (29) alsó dugattyú (32) hengerterébe torkollik. t