72702. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő eljárás és eszköz annak foganatosítására főként kötött talajoknak egy művelettel való teljes porhanyósításához

Megjelent 1919. évi március lió 24-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 72702. szám. x/a. OSZTÁLY. Talajművelő eljárás és eszköz foganatosítására, főként kötött talajoknak egy mű­velettel való teljes porhanyósitásához. KÜZDÉNYI SZILÁRD NY. IGAZGATÓ FŐMÉRNÖK CZIBAKHÁZÁN. A bejelentés napja 1917 március hó 13-ika. A találmány általános célja a talajnak mezőgazdasági megművelését egysze­rűbbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tenui? de egyben oly erősen kötött tala­joknak a megművelését is lehetővé tenni, amelyekét az eddig használatos művelő.­­eszközökkel vagy gépekkel egyáltalában nem, vagy csak igen nagy nehézségekkel lehetett megművelni. A legáltalánosabb és legrégibb talaj - megmunkáló művelet a szántási műve­let, mely leginkább közönséges ekével fo­ganatosíttatok. Az eke működése isme­retes; a talajt meglehetős széles és vas­tag sávokban fölhasítja, ez utóbbiakat megfelelő magasságra fölemeli, oldalt el­tolja és megforgatja úgy, hogy az alul lévő rétegek fölülre, a fölsők pedig alulra kerülnek, egyben pedig a levá­gott sáv az eketest nagysága és a szán­tás mélysége szeri nt kisébb-nagyobb hantokra hull szét. Ezeket a hantokat aztán még más mezőgazdasági eszközök, kel (hanttörő, borona. stb.) föl kell aprí­tani. Egyéb, eddig ismeretes talajművelő eszközök vagy gépek is lényegileg ugyanezen alapelvek szerint működnek; a talaj részek levágatnak, megforgattat­­nak és lehetőleg fölapríttatnak, a leg­újabb gépeknél főként az a törekvés is észlelhető, hogy már az első műveletnél is minél tökéletesebb aprítást és egyben a különböző mélységből származó részek keveredését lehessen elérni. A szántásnak és ehhez hasonló műve­leteknek mindenek előtt az a nagy hátrá­nyuk, hogy fölötte nagy az erőszükség­letük. Vegyünk csak például 25 cm. mély szántást; egy katasztrális hold területű, 25 cm. vastag földréteg kb. 2000 tonna súlyt képvisel, amelyet 25 cm. magas­ságra kell emelni és megforgatásnál kh. ugyanilyen távolságra oldalt is kell el­szállítani. Ma ebből kiadódó munkához még hozzávesszük az eketest súrlódási munkáját, máris igen tekintélyes számot kapunk. De a legtöbb esetben még sokkal mélyebben kell szántanunk; vegyük pl. azt az esetet, amikor a gőzeke 1 méter mélyen vagy még! annál is mélyebben ri_ golóz. Megállapítható, hogy az ekének ezen munkája legalább is tízszeresen több, mint amennyire a talajnak egy­szerű föllazításához rationális muunka mellett szükség volna. Az ekének másik.hátránya abban nyil­vánul, hogy a megmunkált rétegeket már riiechanikai behatás folytán is károsan

Next

/
Oldalképek
Tartalom