72702. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő eljárás és eszköz annak foganatosítására főként kötött talajoknak egy művelettel való teljes porhanyósításához

befolyásolja; amikor a kiemelendő és megforgatandó .hasábalakú földsáv ala behatol, egyrészt ezen sáv alsó rétegeit (tetemes súly folytán), másrészt az altalaj meg nem mozgatott fölső rétegeit erősen összetömöríti; az előbbi a későbbi porhanyítást nehezíti meg, az utóbbi pedig azért káros, mivel az altalajt mintegy hermetice elzárja a levegő és nedvesség behatolásától; a levegő nem fejtheti ki ezen alsóbb rétegekre érlelő hatását, a csapadék pedig nem raktározódhat bennök a gyökérzetnek a száraz időszakban való táplálására, de viszont a növényzet .sem bocsáthatja le mélyebbre törekvő gyökérzetét ezen kemény talajkérgen keresztül.

Nagy hátrány az is, hogy az ekeszántásnál a megforgatott hantok alatt és kő. zött, különösen mélyszántásnál vagy rigolózásnál nagy üregek állnak elő, amelyek beboltozódva néha éveken át megmaradnak, s egyrészt kártékony állatoknak jó tanyáivá lesznek, másrészt pedig az ezekbe ágazódó gyökerekre is káros hatásúak, amennyiben a penészképződést, rothadást és káros baktériumok fejlődését elősegítik.

Hátrány továbbá, hogy a talaj legíölső rétege, amely a levegő, csapadékok, trágya és kifejlődött mikroorganizmusok (nitro- és denitrifikáló baktériumok) behatása alatt a legtermékenyebb, beére. dett humuszos és porhanyó, s ennélfogva magháznak, azaz a gazdasági magvak csírázására és' kikelésére legalkalmasabb, a megforgatás folytán legalul kerül, ahol a levegőtől elzártabban a mikroorganizmusok nagy része elpusztul, a növénytenyészet szempontjából kárba vész, míg az ezen réteg helyett fölülre kerülő nyerstalajréteg újabb gondozásra, érlelésre stb.-re szorul, míg csírázásra alkalmas lesz.

Bejelentő gondos és beható kísérletekkel megállapította, hogy az altalajnak és föltalajnak oly nagymérvű fölcserélésére, mint ahogyan azt az eke végzi, a növényélet szempontjából egyáltalában nincs is

szükség (sőt sok esetben inkább káros), hanem elegendő már az, hogy a talaj a kellő mélységig elegendőképen föllazíttassék, s minél tökéletesebben porhanyíttassék, hogy úgy a fölső, mint alsó talajrétegek hozzáférhetők legyenek a légköri behatásoknak és ennélfogva az alsó rétegek is részesüljenek a légköri tényezők tápanyagtermelő és a növénygyökérzetet éltető tevékenységében; a talajnak egyszerű föllazításával máris bekövetkezik a rétegeknek valamelyest keveredése, ami a kivánalmaknak tökéletesen megfelel, s így sokkal könnyebben és gazdaságosabban érünk célt.

Végül még különösen tekintetbe esik, hogy a közönséges eke a talajnak a növényi gyökérzet fejlődésére annyira fontos nagy mélységre való föllazítására alkalmatlan. Főként a magyar alföldön található erősen kötött talajokon és nevezetesen a milliónál több holdra terjedő szikeseken, amelyek tartós nyári szárazságok alkalmával kőkeménnyé állnak össze, az eke teljesen hasznavehetetlen, amennnyiben még a legfelső kéregbe be. hatolni sem képes.

A fönti megfontolások alapján mindezen hátrányok elkerülésére épült föl a jelen találmánybeli új eljárás, amely abban áll, hogy: a talajt annak emelése, megforgatása és lényegesebb vízszintes irányú eltolása nélkül függélyes vagy közel függélyes helyzetű síkokkal határolt s oly vékony földsávokra szeleteljük, amelyek ezen művelet közben és következtében egyben széttöredeznek és teljesen porhanyó állapotot vesznek fel.

Ezen eljárás foganatosítására a legkülönfélébb eszközök találhatnak alkalmazást, köztük olyan eszközök is, amelyek esetleg más elrendezésben vagy más rendeltetéssel, hasonló vagy eltérő kiképzéssel már eddig is használtattak. Igv például alkalmazhatunk megfelelően elrendezett görgő tárcsákat.

Görgőtárcsákat talajművelési célokra már eddig is alkalmaztak és pedig vagy á szántás előkészítésére és részbeni he