72556. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vasútakon a föl- és leszállásnál keletkező balesetek elkerülésére
síkba forgatható (1. és 2. ébra). Használat i helyzetben a lépcső mellső része a {2, 3) lépcsőtajTtókat összekapcsoló (5) iiarántrúdra, hátsó része pedig a (5) harántrúdra támaszkodik. Az (1) lépcső mellső jobb sarkában egy (7) fül van megerősítve, melybe a (8) billentőrudí alsó végén kiképezett (9) fül van beakasztva. A (8) rúd fölső végén kiképezett (10) fül ja perronajtó legalsó (11) harántrúdjára erősített (12) csapra van, akasztva; a, könnyű összeszerelés céljából a (12) csap csavarmenetes (13) orsója a (11) Jiarántrúdra szögecselt (14) szemölcsbe van becsavarva. Hogy a perronajtó és a lépcső fölemelését megkönynyítsük, a l,épcső hátsó szélére egy (15) súlyt erősíthetünk, mely a lépcsőt állandóan fölbillenteni törekszik és így a perronajtó fölemelését elősegíti, a perronajtó leeresztésénél pedig utóbbi súlya által legyőzve a lépcső a vízszintes helyzetbe lendíttetik. Ilymódon a kocsira menetközben fölugrani nem lehet, mivel az alsó lépcső csukott perronajíónál mindig fölbillentett helyzetben van. A 6. és 7. ábrán föltüntetett berendezés, mely a perronajtó legfelső (16) harántrúdjának ismert bcakasztásiára szolgál, a találmány értelmében egy kontaktus szerkezettel van fölszerelve, mely a kocsivezetőnél elhelyezett berregőt mindaddig szólaltatja, míg a perronajtó nyitva van; a kocsivezető tehát még a kalauz jefeése nélkül is elindíthatja a kocsit, mert a berregő elhallgatásából megtudja, hogy a kocsi összes perronajtói márzárva vannak, tehát több utas már nem száll föl. E célra az ismert (17) beakasztóvezeté'k egy (18) födővel elzárható kis (19) szekrénykével van ellátva, melyben a (20), csap körül lengethető (21) görbetárcsa van elrendezve; utóbbira egy (22) rúgó akként hat, hogy az állandóan a {17) beakasztóvezeték és a (19) szekrényt elválasztó fal egy (23) hasifékán keresi tül a (17) vezeték belseje felé nyomni törekszik. A (21) görbetárcsának a (17) vezetékbe szorított belső helyzete, mely a 6. ábrán eredmény vonallal van föltüntetve, úgy van meghatározva, hogy a (21) tárcsa ezen helyzetben a (16) harántrúdnak a (17) vezetékben elfoglalt beakasztott helyzete esetén a (.16) harántrúd helyéi részben elfoglalja, úgy hogy ha a (16) harántrudat a ; perronajtó zárása •céljából aj (17) vezeíél|be beakasztjuk, akkor a (16) harántrúd a (21) tárcsát (22) rúgója ellenében a (19) szekrény felé lengeti. A (21) tárcsa oldalán (24) szögecs segélyével egy szigetelő anyagból, pl. keményfából, csontból vígy hasonlóból való (25) hüvely van megerősítve, mely egy szigetelő anyagból készült (28) lemezre erősített (26) kontaktusrúgóra akként hat, hogy azt a (21) tárcsának a (17) vezeték felé szorított helyzetében a (28) szigetelőre szerelt másik (27) kontaiktuslemezzel érintkezésbe hozza. A (26) és (27) kontaktiislemezekkel (30) kontaktuscsavarok útján a kellően szigetelt (29) vezetéksodronyok vannak összekötve, melyek egy állandó áramforrásba, pl. egy helyi telepbe vagy kellő ellenállás közbeiktatása mellett a kocsi főáramkörébe vannak bekapcsolva. Minden egyes perronajtó számára egy-egy külön *t(29) vezetékpár van elrendezve, melyek az áramforrásba mind párhuzamosan vannak bekapcsolva, úgy hogy bármelyik perronajtó van nyitva, egy ily (29) vezetékpár áramköre a (26, 27) kontaktusok érintkezése által záratik. Az összes perronajtók (29) vezetékei, illetve az ezen vezetékek által képezett áramkörök a kocsivezetőnél lévő berregőbe vannak kapcsolva, úgy hogy ez a berregő csakis akkor hallgat el, ha az össze* perronajtók zárva vannaik, ellenben bármelyik vagy több perronajtó nyitásánál ez a berregő azonnal áramot kap és megszólal és mixiidaddig szól, míg az összes perronajtókat be nem zártuk. Minthogy a kocsi mindkét perromján van egy-egy berregő, természetesen mindkét berregő megszó-