72488. lajstromszámú szabadalom • Műkar
szerelt ék a szorítókarok közé hatol és ezzel azokat nyitja. Egy a rajzon föl nem tüntetett rúgó az izom elernyedésénél a könyökemeltyűt újból eredeti helyzetébe visszavezeti, mire ezen emeltyű az oldóéket a szorítókarokból kihúzza úgy, hogy utóbbiak rugóik hatása alatt ismét szorítóhelyzetbe mozgattatnak. Hogy a fölkarhüvely és ezzel együtt az egész műkar a karcsonkkal minden irányban mozgatható legyen, a föl karhüvely egy huzalból vagy hasonlóból képezett (182) hurokba (1. ábra) van akasztva, melynek végei a(28') váll-lemez(183,183') megerősítőhüvelveibe vannak erősítve. A hurok húzóeleme az egyik (183) megerősítőhüvelytől a, (26) kosár fölső végén a könyökcsuklótengelyre merőlegesen álló tengely körül forgatható (184) vezetőcsigán át egy hajlékony (185) vezetőfémcsövön keresztül a fölkarhüvely külső oldalán a középen a kosár alatt elrendezett és a könyökcsuklótengellyel párhuzamos tengely körül forgatható (186) hordcsigához van vezetve, ahonnan a húzóelem a (185) vezetőcsőhöz szimmetrikusan elrendezett hajlékony (185') fémesövön keresztül egy a (184) vezetőcsigával átmérőirányban szemben fekvő (184') vezetőcsigán át a (28') váll-lemez második (183') megerősítőhiivelyhez van vezetve. A (3) alkarhüvely és az (1) fölkarhiively között a forgástengely alatt egy (187) húzórúgó van beiktatva (1. ábra), mely a (3) alkarhüvelynek a fölemelt helyzetből a leeresztett helyzetbe való visszalenditését elősegíti. Az alkarhüvely emelése és a kéz elforgatása céljából a (9) húzóelem meghúzását a találmány értelmében a karcsonk közelében levő váll fölemelése eszközli, míg a kézmeehanizmus számára való (10) húzóelem meghúzását a váll-lapoknak előrevaló behúzása hozza létre. A hajlító huzalok ezen szerkezetét a 28. és 29. ábrák mutatják. Ezen szerkezetnél a (28') váll-lemez a testen elfoglalt helyzetében két rugalmas (188) hurok közbeiktatásával a váll-lemez (189) fülecseire ható (190, 191) heveder által tartatik, mely hevederek közül az egyik az egészséges kar válla alatt a fölső test köré van feszítve, míg a másik (191) heveder a középen az egészséges kart a vállcsuklónál körülvevő (192) gyűrűvé van kiképezve. Hogy az ujjmechanizmus (10) húzóeleme a két váll-lapnak előre való behúzása által meghúzható legyen, a (10) húzóelem az (1) fölkarhüvelyen levő kilépése helyétől egy hajlítható (10') vezetőcsőben a (28') váll-lemez egy vízszintes (193) vezetőhüvelyéhez van vezetve és innen harántirányban a háton át egy a (192) gyűrűre erősített (194) vezetőhüvelyhez van húzva; a húzóelem a végén elrendezett (195) ütközőfülecs által a hüvelyből való kicsúszás ellen biztosítva van. Ha már most a váll-lapok előre Összehuzatnak, akkor ezen mozgásban úgy a (28') válllemez, mint a (192) hevedergyűrű is részt vesz úgy, hogy azok (193) ós (194) vezetőhüvelyei egymástól eltávolodnak. Ez a mozgás, a (195) ütközőfülecset magával vivő (194) vezetőhüvely által a húzó elem meghúzását okozza, mely így mechanizmusát működésbe hozza. Ha ezután a váll-lapokat ismét kinyújtjuk, akkor a (194) vezetőhüvely a másik (193) vezetőhüvelyhez és ezzel együtt a liúzóelemnek a karban levő támasztópontjához az eredeti távolságra közeledik úgy, hogy a (10) húzóelem mechanizmusának vissza húzórúgója hatása alatt, ismét visszacsúszhatik és ezáltal a mechanizmust működésen kíviil helyezi. A (10) húzóelem számára való hajlékony (10') fémvezetőcső a föl kar hüvelyen lévő (164) vezetőhüvelytől a (28') vállernez (193) hüvelyén keresztül a szembenfekvő vállon levő (192) hevedergyűrűn megerősített (194) vezetőhüvelyhez van vezetve, melyhez végével oda van erősítve. A vezetőcső a (193, 194) vezetőhüvelyek közti részén húzórugóként van kiképezve, mely a váll-lapoknak előre való behúzása, által megfeszül, úgy hogy a
