72488. lajstromszámú szabadalom • Műkar

fölkarhüvelyben a (168) rúgó hatása ellenében határolt mértékben lefelé eltolhatóan van elrendezve és a (166. 166') rögzítószorítók kikapcsoló elemeivel akként van összekapcsolva, hogy a karcsonkkal a (167) fenékre gyakorolt letolása által a kikapcsolóelemek működésbe hozatnak és a rögzítószorítók nyittatnak, míg ezen nyomás megszüntetése j után a (167) fenék a (168) rúgó hatása I alatt újból emeltetik, miáltal a kikapcsolóelemek működésen kívül hozatnak úgy, hogy a szorítókészülékek újból a rögzítőhelyzetbe állhatnak be. Mindegyik szorítókészülék (5. ábra) két (169, 169') szorítókarra] van fölszerelve, melyek egyik végükön a (170) lemezen forgathatóan vannak ágyazva, és egymásfelé fordított szorítófölületekkel vannak ellátva, melyek között a (171) vezető fülecsen keresztül a (170) lemez fölött haladó húzóelem van átvezetve. A húzóelemet megfogó szorítófölületek a szorítókarok forgástengelye fölött fekszik úgy, hogy a húzóelem meghúzásánál a szorítókarok önműködően szétnyílnak. Ennek folytán a húzóelem ezen karok között szabadon áthaladhat, míg ellenlien ha a húzóelemet eleresztjük, úgy az azon igyekezete által, hogy eredeti helyzetébe visszatérjen, a szorító karok záratnak úgy. hogy ennek szorítófölületei a húzóelemet az illető helyzetben rögzítik. Kikapcsoló eszköz gyanánt a szorítókarok között a (170) lemezen forgathatóan ágyazott (172) forgó retesz szolgál, melynek a fölkarhüvelv falán átvezetett forgáscsapja a végén egy (173) karral van fölszerelve, mely egy ezen kar hosszhasitékán átmenő (174) csap segélyével a (167) mozgatható fenék (175) karjával akként van összekötve, hogy a (167) fenék lefelé mozgatásánál a (173) kar a (172) reteszt elforgatja, melynek végei a (169, 169') szorítókarokat a rajzon föl nem tüntetett rugók hatása ellenében kinyitja. Emellett a szorítókarok a közöttük beszorított húzóelemet szabaddá teszik úgy, hogy ez a hozzátartozó mechanizmus visszahúzórúgójána-k hatása alatt eredeti helyzetébe visszatérhet. Ha a (167) fenék tehermentesítése után utóbbi fölemelkedik, akkor ennek 175 karja a (173) kart újból a vízszintes helyzetbe visszatéríti, mely kar viszont a forgóreteszt eredeti helyzetébe visszaforgatja, melyben a szorítókészülék hossztengelyében a szorítókarok között az 5. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el. Visszaforgásánál a (172) forgóretesz a (169, 169') szorítókarokat újtól szabaddá teszi úgy, hogy ezek rugóik hatása alatt a szorítóhelyzetbe állnak. Minthogy a föltüntetett kivitelnél két (166, 166') szorítókészülék van alkalmazva az (1) fölkarhüvely mozgatható (167) feneke ennek megfelelően mindegyik szorítókészülék számára egy-egy (175) karral van ellátva. A mozgatható fenék vezetésére ennek alsó oldalán a hossztengelyben elrendezett (176) orsó szolgál, mely a fölkarhüvely (177) haránthevederének egy ágyazószemölcsén tengelyirányban eltolhatóan van keresztülvezetve és a harántheveder, valamint a mozgatható fenék között a (176) orsót körülvevő (168) nyomórúgó van elrendezve. A mozgatható fenék fölfelé való mozgásának határolására a (176) orsó szabad végén egy (178) alátétlemez vau elrendezve, A kikapcsolóelem a karcsonkkal való nyomás helyett, a karcsonkban még megmaradt izmok összehúzása által is működtethető. E célból, mint az a 28. ábrán föl van tüntetve, az (1) fölkarhüvely megfelelő nyílásán keresztül egy kétkarú (180) emeltyűnek célszerűen (179) kanál alakjára kiképezett végét a karcsonkra helyezzük, mely emeltyű a fölkarhüvelyen (Í81)-nél forgathatóan van ágyazva és másik végén a szorítókészülék ki kapcsolóelemét tart ja, mely ezen esetben a szorítókarok közé tolható ék gyanánt van kiképezve. A karcsonk izmának összehúzásánál az izom a (179) kart fölemeli és ezzel a (180) emeltyűt olymódon forgatja, hogy a másik karjára