72372. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hengermalmok őrlőköpenyének előállítására
zag bősége egyidejűleg nagyobb mértékben, tehát 1.5, 1.2 stb. mm.-re vagy 1.2, 1.2 mm.-re vagy még nagyobb mértékben nagyobbodjék. A beömlési hézag ekkor minden esetben torlódás nélkül képes befogadni az előapritott őrleményt, mig a kiömlési hézag bősége a végtermék finomságát állapítja meg. Az őrlőköpenynek a hengerhez képest ilyen helyes beállításával az őrlőköpeny valamennyi része, a be- és a kiömlési oldal közt, egyenletese^ vétetik őrlésre igénybe. A jelen találmány már most az őrlőköpeny olyan állítószerkezetére vonatkozik, melynek segélyével a be- és a kiömlési hézag, a fönt vázolt követelményeknek megfelelően, egyetlen állítószerv közvetítésével, önműködően változtatható, úgy hogy a vevő (mezőgazda stb.) mindig abban a helyzetben van, hogy a malmot az őrlemény finomsága irányában támasztott követelményeinek és egyidejűleg a megőrlendő tertnék sajátságainak pontosan megfelelően állíthatja be. A találmány továbbá egy ilyen állítószerkezet különleges kiképzésére vonatkozik, melynek segélyével lehetővé váli'k, a fönt vázolt beállítási lehetőség válltozatlanul maradása mellett, az őrlőköpenynek a henger átmérőjétől függetlenül, önmagával párhuzamosan való elállítása és olyan őrlőhengerekhez való alkalmazása is, melyek az üzemiben a rovátkáik csavarzaita és az egyoldali szíjhúzás folytán, az egyik oldalon jobban kopnak, mint a másikoin és így az éveik folyamán gyengén kúpos alakot vesznek föl. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának különböző foganatosítási példái vannak bemutatva. Az 1. ábra az egyik foganatosítási példa oldalnézete, részben metszete, míg a 2. ábra az őrlőköpenyének fölülnézete. A 3. és 4. ábra további foganatosítási példa oldalnézete, résziben metszete. Mindenekelőtt az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási példát írjuk le. A malom (a) alapkeretén vainnak ágyazva az őrlőhengerek, melyek közül az 1. ábrán csak áz egyik, a (c) ~őrlököpennyel együttműködő (b) henger van föltüntetve. A (c) őrlőköpeny már most az (s) kiömlési oldalon, két (d) tartókar! segélyével, két (p) ingakarra van csuklósan erősítve, melyeket ily módom egy keretté egyesít, mely viszont a (q) forgócsuklók segélyével a (t) tartókarokra lenghetően van fölfüggesztve. Egy az őrlőköpenyen lévő (f) karba kapaszkodó _(i) állítószerv az egész őrlököpenykeretnek a (b) őrlőhengerhez képest való beállítását teszi lehetővé, mimellett az (i) állítószerv vagy szilárdan (1. ábra), vagy rugalmasan (3. és 4. ábra) lehet ágyazva az (a) malomkereten. Azonkívül a (c) őrlőköpeny a (d) tartókarok (sarokpántok) körül való elforgatással a be- és kiömlési oldalon pontosan egyenlő távolságban állítható be az őrlőhengerhez képest. Ha ez megtörtént, a (c) őrlőköpenyt a hasítékokban vezetett, mindkét oldalon elrendezett (k) szögek segélyével a (p) ingakarokkal kötjük 'szilárdan össze, úgy hogy ezekkel merev egészet képezzen. A további el' állítás azután már csak az (i) állítószerv segélyével történik. A (t) tartókarok már most a (g, gl) vezetékek segélyével áz (a) malomkereten egy (x—x) középsíkkal párhuzamosan vannak ágyazva, mely sfk akkor, ha a (c) őrlőköpeny fönt említett alaphelyzetében van, annak a henger tengelyén keresztülmenő középsíkját képezi. A (t) tartókon vezetőtuskók ülnek, melyeknek (h) fölső vezetőfölületei az említett (x—x) középsíkhoz hajlóan (szög alatt) vannak elrendelve és melyekre a (p) ingakarokon kiképezett (e) ütközők támaszkodnak a (t) tartókat villaszerűén közrefogó végeikké1 . A vezetőtuskók és a (g) csapágyak közi (o) rúgók vannak beiktatva, melyeknek feszültségét a (w) állltócsavaranyákkal szabályozni lehet. Azonkívül e rúgók a (c) őrlőköpeny kitérését engedik meg a beömlési oldalon túlnyomás