72279. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

föl, mimellett a betétnek zajtompító hatása is van. Az 1. és 5. ábra szerint az (a) agynak minden csavarmenetes (b) fúrat fölött egy hüvelyalakú, belső csavarmenetes (c) nyúlványa van. A küllő egy merev részből és a (d) 5

csavarrúgóból áll. A me-'! rev részt a gömbölyű (e) rúd vagy efféle alkotja, amelynek alsó (f) szakasza külső csavarmenetekkel van ellátva. A rúd a (c) hüvelyen keresztül a csavarmenetes (b) furatba van csavarolva, míg fönt a reá csavarok (g) tokot hordja, amely a •(h) csavaranya segélyével van biztosítva. Az (é) csiap továbbá az (i) csavaranya segélyével van rögzítve. > Az erős (d) küllŐTÚgó hengeralakú és egyik végével a (g) tokban, másik végével pedig a futókoszorún megerősített (1) tokban ül lazán, azonban ez utóbbi helyen az (m) sasszög segélyével biztosífva van az ellen, hogy a koszorú mozgásai közben kiugorjék. A (g) és (1) tokok belseje (5. ábra) a súrlódást és ütéseket fölfogó és hangtompító béléssel van ellátva, amelynek anyagja azbeszt, nemez, szövet, valamely fémvegyület stb. lehet. A bélés a (z) fenéktárcsából és (zl) gyűrűből állítható össze vagy pedig egy darabból készíthető. A (d) küllörúgóktól, mint úgynevezett feszítő elemek az (n) mellék rúgók indulnak ki. Ezek egyfelől a küllőrúgókkal vannak szilárdan összekötve, másfelől pedig a fulokoszorun elrendezett (o) tövisekkel kapcsolódnak, amelyeken az oldható (p) sasszögek által biztosíttatnak lecsúszás ellen. Az ugyanazon párhoz tartozó két tövis tompa szöget zár be egymással és ezáltal a rúgók irányát meghatározza. ~-A 2. ábra a következő eltérést szemlélteti: A merev (el) küllők (itt egyszerű 'rudak) közé (s) ívdarabok vannak iktatva, amelyek ugyancsak' órarúgó acélból állnak és rugalmas közbenső koszorút alkotnak. Mindegyik ívdarab legmagasabb helyén a (t) közbenső vagy segédrúgó nyugszik. Az (n) feszítőelemek szintén rúgókból állnak, amelyek azonban vékonyabbak, mint az 1. ábra rúgói és pL Bowden-drótból vannak előállítva. Ilyen rúgókból minden küllői számára pl. 4—4 rendezhető el s a rúgók nem tövisekre vannak húzva, hanem a futókoszorűra1 vannak oldhatóan (kampók és fülek segélyével) függesiztve. 3. ábra szerint a küllők egész hosszúságúikban csavarrúgókból állnak, amely két végén a (g) és (1) tokba van helyezve. A (g) tok az (u) csavarszögön ül, amely a (b) furatba van csavarolva. A feszítő szerkezet itt pl. 10—10 sírna vagy szelvényes drótból áll. A 4. ábra ugyanilyen küllőket, azonban ' másféle (n) fesizítő szerkezetet martat. Itt a rúgók csak egymással vannak összekötve pókhálók módjára és pedig példa gyanánt zeg-zugosan hajlított vagy megcsavart drótok segélyével. A 6. ábra mindenféle kerékalakhoz alkalmazható védőszekrényt mutat, amelynek lényeges részét mindegyik oldalon egy-egy (v) tárcsa alkotja. Ez utóbbi kétvagy négy részből állhat, amelyek az agyon csavarok segélyével szilárdan meg vannak erősítve és egymáshoz ütköző széleiken csavarok vagy szögecsek segélyével vanifaik egymáshoz foglalva. A tárcsa ( supán :i rugókat tartalmazó kerékövig ér, míg ez utóbbi az engedékeny (x) lapokkal van lefödve, amelyek teháf a futókoszorú mozgásait követhetik. A fölvett példánál az (x) lapok erős szövetből vagy vászonból állnak és egyfelől a (v) tárcsák" hoz, másfelől pedig a futókoszorúhoz vannak a (w) varrás, szögecselés vagy efféle útján erősítve. Az 1. és 5. ábra szerinti kivitelek szerelésére vonatkozólag még a következőket jegyezzük meg: Az (e) csapokat a csavarmenetes (b) "furatoknak egészen fenekéig becsavaroljuk. A két (g) és (1) tok közötti távolság ekkor nagyobb, mint a rúgó hossza. Most egy külfőrúgót és annak két '(n) mellék-