72197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona és egyéb szemcsés anyag szárítására

Megjelent 1918. évi junins hó 12-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI LBM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 72197 szám. IV/o. OSZTÁLY. í Eljárás .gabona és egyéb szemcsés anyag szorítására. EMIL PASSBURG MASCHINENFABR1K CÉG BERLINBEN. A W»i«ntÓ8 napja 1916 szeptember hó 19-ike. Elsőbb » ég e 1914 március hó 28-ika. A gabonának átfúvott forró levegővel való szárítása tudvalevőleg nem gazdaságos, mivel a hő kihasználása tökéletlen. Még száraz forró levegő alkalmazásánál is csak kis mennyiségű nedvesség párolog el és ez is csak á gabonaszemek fölületéről, míg a szemek belseje nedves manad. Ha a külső levegő nedves, akkor a szárító hatás még nagy melegmennyiségek bevezetése esetén is elenyészően csekély. Javaslatot tettek az anyagnak oly mértékben való fölhevítésére, hogy a gabonaszemek nedvtartalma a szemek fölületén kiizzadjon, miközben az anyag folytonos áramban vezettetik át egy r-csdkamrán, hogy az anyagop átszívott levegő a nedvességei a szemek fölületéről eltávolítsa. Azonban ez az eljárás sem vált be, mivel az anyagnak a nedvesség kiizzadásához szükséges hőmérsékletre való hevítése hosszabb időt kíván meg, ami folytonos üzemnél nem áll rendelkezésünkre. Azonkívül az erős fölhevítés az anyagra ártalmas. ' Mindezen hátrányok elkerülhetők a jelen találmány tárgyát képező szárító eljárással, amely a külső levegő nedvtartalmától független, amennyiben a víz legnagyobb része sajátos módon vákuumban párologtatik el. Az új szárító eljárás abban áll, hogy a gabonát, célszerűen folytonos üzemben, gőzzel vagy másként fűtött tartánybain a gabonára nem káros, körülbelül 50—' 70° C. hőmérsékletre melegítjük, amikor is, ha a melegítés a külső levegő nyomása' aliatt, tehát ne|m vákuumban történik, az eltávolítandó nedvességnek csak kis része párolog el, mire az így fölmelegített gabonát, benne fölhalmozódott saját melegének kihasználásával,! lehetőleg magas fokú vákuumban szárítjuk. A szárítást célszerű először alacsony, azután magas fokú vákuumban végezni, miközben a vákuumedényt már nem hevítjük szárítóhatás céljából, hanem csak kívülről melegítjük, hogy a falakon lecsapódott párákból jég ne képződhessék. Ha a fölmelegített gabonával töltött edényből a levegőt pl. annyira eltávolítjuk, hogy a nyomási csak 10 mm. aha. lesz, amely mellett a víz már 20° C.-mál forr, akkor a gabona nedvtartalma ezen hőmérsékletnél gőzzé alakúi, amely a szivattyú szívóihatását követve, az edényből a kondenzátorokba távozik. A víz elpárologtatósát addig folytathat-