72197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona és egyéb szemcsés anyag szárítására

juk, míg a gabonában lévő hőkésziet tart, vagyis míg a gabona a víz forrpontjának hőmérsékletére le nem hűl. A szárítás a gabonaszemeknek nemcsak föLületére, hanem azoknak belsejére is kiterjed, mivel az uralkodó vákuumnál a víz ott is gőzzé alakul. Ily módon a gabonába vezetett hőnek körülbelül 80—90 százaiélka használható ki, míg levegdn való szárításnál a hökibásznáíás legfeljebb 30 százalék lehet és egészen 10 százalékig sűlyedhet. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas berendezést mutat hosszmetszetben. Az előmelegítő 33 kövát&ólt (1) vashengerből áll, amely (2) gőzköpennyel, belső (3) forgatható fűtőtesttel és ebben (4) szállító lapátokkal van ellátva. Az (5) tápláló csiga a nedves gabonát folytonosan az (1) hengerbe szállítja, almelyből az á (6) elosztó csigába hull, míg ez utóbbi a gabonát fölváltva a (7a, 7b, 7c) vákuumedényekbe szállítja. Ezen edények fönt és lent (8, 9) zárószelepekkel, továbbá egy-egy (10) páravezeíékkel bírnak, amelyek zárószelepek útján az |laesony vákuumhoz való (11) kondenzátorra vannak kapcsolva, míg a (12) páravezetékek a magas vákuumhoz való (13) kondenzátorhoz csatlakoznak. A kondenzátorok oly szivattyúval állanak összeköttetésben, amelynek az alacsony vákuumhoz való (14) hengere a magas vákuumhoz való másik (15) henger totettyúja vagy szelepe mögött szívja ki a levegőt. A szárítás folytonos módon történük, amennyiben a gabona a (6) csigából pl. a (7-a) edéftybe hull, amely ekkor még nem áll vákuum alatt. Mihelyt az edény, megtelt, a (8) szelepet elzárjuk és a másik (7b) edény szelepét megnyitjuk, mire a gabona ebbe az edénybe fut. Most a (7a) edény (10) légvezetékének szelepét megnyitjuk és a (14) légszivattyúval alacsony vákuumot állítunk elő. A víz ekkor párolgásba jön és a képződött gőzök a (11) kondenzátorban vízzé sűrűsödnek. A létrejövő vízsugár az alsó gyűjtőedény (16) ablaka elő-tt láthatóan haliad el. Az itt uralkodó, pl. 40 mim. abs. nyomásnál a gabona víztartalma csak eddig párolog el, míg a gabona körülbelül 40° C.-ra hűl le. Mihelyt a párolgás csökken, a (10) légvezeték szelepét elzárjuk és a (12) légvezeték szelepét megnyitjuk, amivel összeköttetés létesül a (13) kondenzátor és a (15) szivaftyúhenger között. Az itt uralkodó magas fokú vákuum folytán a gabonában lévő víz ismét párolgásba jön, míg a gabona le nem hűl a víz ekkori forrpontjáig. Eközben a (7b) edény meleg gabonával telt meg, mire ezen edénnyel ós kS-sőbb a (7c)' edéfinyel szintén a leírt módon járunk el, a (7a) edény (9) szelepét pedig megnyitjuk és a száraz gabonát a (17) szállító csigába bocsátjuk le. A ket (14) és (15) szivattyúhenger azért van egymás mögé kapcsolva, hogy magas fokú vákuum legyen előállítható és másfelől a magas vákuum a három edény valamelyikében ne zavartassék, midőn a frissen megtöltött edényből a levegő kiszívatik, mely utóbbi műveletet mindig az alar csony vákuumhoz való henger végzi. A külső levegő nyomása alatt előméleí itett gabonából természetesein cs'ak a gabonában fölhalmozott hőkészletnek megfelelő, korlátolt vízmennyiség párologtatható el. Ez a (

hőkészlet is korlátozva van azáltal, hogy a gabona rtöm melegíthető föl kár nélkül bizonyos hőmérsékleten túl. Ennélfogva a külső levegő nyomása alatt történő fölmelegítés csak akkor helyes és alkalmas, ha az eltávolítandó vízmennyiség nem túlnagy. Ha azonban a gabona nagyon nedves, akkor az előmelegítést gyönge légritkítás alafit álló szárítóban végezzük, amikor is a nedvességnek egy része már elpárolog, mielőtt a gabona az erősebb légritidtásfr edényekbe jutna. 8ZÍ.BAD4LMI ICÉMTW. 1. Eljárás gabona és- egyéb szemcsés anyag szárítására, jellemezve azáltal, hogy az anyagot magas fokú vákuum-