72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez
Ezen gépeknél tehát (a munkalöketnek a hajtócsap sugárirányú előállítása útján foganatosított ismert beállíthatósága egyetlen kivételével) nem volt meg annak a lehetősége, hogy a megmankálásnak igen különböző speciális eseteit — mint amilyenek a munkadarabok különböző fajai, azaz az anyag minősége, a méretek stb., tehát a munkadaraboknak a szerszátn alatti különböző viselkedése szerint állanak elő és amelyekben az anyagnak mindenkor igen különböző zömökölésével stb. (s így a munkaellenállásnak egymástól egészen eltérő értékeivel) kell számolnunk — egy és ugyanazon gépnél vehessük tekintetbe és sajátos esetekben a gyakorlati követelményeknek mindig pontosan megfelelő befolyást gyakorolhassunk a munkatényezők alakulására a löket kezdete és vége közötti tetszőleges pontban. A találmány szerint már most oly hajtást létesítünk, mely a gyakorlati követelményeknek a fönt jelzett valamennyi irányban, minden tekintetben tökéletesen megfelelni képes. A találpiány lényegét, illetve az annak alapját tevő megfontolásokat mindenekélőtt a mellékelt rajzok 1. és 2. ábrája szerinti vázlatos diagrammok nyomán ismertetjük. Az 1. ábrán a (P) görbe a munkadarab ellenállási erejét a munkalöket (t) idejének függvényében a 2. ábrán pedig a (P') görbe ezt az erőt az (1) löket függvényében mutatja, ahol is a löketidő, illetve a löketút vonalai célszerűen a löketút tényleges irányában, függélyesen vannak föltüntetve. A fölvett példában az anyagrészek szétválasztásának esetéről (kicsákozás, lyukasztás, rágás) van szó és a diagrammok (amelyeket kísérletek alapján ismerünk, illetve állapíthatunk meg) áttekinthetőség kedvéért részben torzított léptékben vannak föltüntétve. Sok esetben (különösen fémek? lyukasztásánál) a (P') görbe lefolyása pl. olyan, högy kezdetben a görbe lassan, ezután azonban az anyag zömökölése folytán igen hirtelen emelkedik körülbelül a löketút (7) pontjánál — mely a fél löketidőnek felel meg meg — maximumát éri el és azután ismét igen hirtelen sülyed és pedig sokkal gyorsabban, mint a mily mértékben a maximum előtt emelkedett, ezután azonban az (1) vonal közelében igen lapos, hosszan elnyújtott alakban sülyed a zéró — értékig, a löket végén; ily esetekben tehát a görbének teljesen aszimmetrikus alakja adódik ki. Példa gyanánt azonban, célszerűbb rajzbeli föltüntetés kedvéért (hogy t. i. a találmány szerinti átviteli elemek alább ismertetendő szerkesztési módja áttekinthetőbbé váljék) vegyük föl a munkadarabellenállás erődiagrammjának egyszerű elméleti — némely esetben azonban gyakorlatilag is lényegében véve hetyes — szimmetrikus alakját. (Ez egyébként a találmány lényegét nem érinti, mert a találmány tárgya, mint az alábbiakból kitűnik, egészen tetszőleges ellenállási görbék eseteire ugyanoly módon alkalmazható.) 13 Világos, hogy a 2. ábrán J P' dl vagyis o a 0—P'ma x —13 terület a nagy mértékben változó munkadarabellenállás o diagrammterületét)) jelenti, azaz azt munkát képviseli, melyet a szerszámnak egy munkalöket alatt ki kell fejtenie. A szerszámtartót ismert módon .egyenletes kerületi sebességgel és — erővel forgó vagy esetleg ide-oda lengő hajtóelem (hajtótárcsa excentrikus csapja, forgattyúcsap, excenter, lengő kéziemeltyű vagy másefféle) egy vagy több alkalmas átvivő, illetve áttételi elem közvetítésével ide-oda mozgatja. Hogy már most a találmány céljának megfelelően a hasznos munkát tökéletesen gazdaságossá tegyük, mindenekelőtt a hajtőelem azon egyenletes munkájának mértéke gyanánt, melyet az forgásának, illetve lengésének a szerszám munkalökete alatt megtett részében fejt ki (hasznos út vagy előremozgás), az (e') eredményvonal segélyével) sraffozás útján szemléltetett módon (derékszögű, négyszöggé kiegyenlített munkadiagramm területnek kell 13 szerepelnie, mimellett $P'dl = e. 1, illetve a 0 hajtóelemnek, ha ezen elem előremozgásának ívhossza pl. «s», az e. 1 =X. s egyenletből meghatározandó (X) kerületi erőt kell elméletileg kölcsönözni (az «e.l» terület világosan mutatja a megtakarítást a korábbi
