72013. lajstromszámú szabadalom • Építőeljárás
Megjelent 1918. é?! május hó 24-én. M'kGY. KIR. SZABADALMI ft g HIVATAL SZABÁPALMI LEÍRÁS 73015. szám. ; Vlll/a. OSZTÁLY-4 Épttrfeljárá*. PEIERBERGER ALAJOS ÉPÍTÉSZ BESZTERCZEBÁNYÁN. 1 A bejelenté* napja 1916 janiim hó B-ikv. A találmány tárgyá oly építőéijárás, amelynek célja egyrészt az építést lehetőleg egyszerüabbíteni és gyorsítani, másrészt pedig minél jutányosabb építőanyagok alkalmazását lehetővé tenni s amellett az építésii segédanyagok mennyiségét a< minimumra redukálni, hogy ilykép az épület aránylag kevés munkaerővel' és anyaggal, de mindamellett kellő szHérdsággal minél rövidebb idö alatt & ennélfogva jutányosán felállítható legyen. Az eljárás lényege abban áll, hogy lehetőleg könnyű fajsúlyú -üreges építőkövek fölhasználásával nagy szilárdságú anyagból, pL vasbetonból- állítjuk elő az épület vázát oíykép, hogy ezeket az üreges köveket használjuk föl' helyjenként a betontest héjazása gyanánt, míg egyébként az üreges kövek a- váz közeit töltik ki, vagyis a falát alkotják, anélkül, hogy annak teherhordói;, ill. szerkezeti alkatrésaeit képeznék 9. ilykép nagyobb igénybevételeknek volnának kitéve. Ily módon tehát elérjük azt, hogy a tulflijdonképeni faltest; képzéséhez a szilárdság szempontjából legsilányabb és legkönnyebb anyagot alkatoratahatjuk, másrészt- pedig elkerüljük a merevítése szolgáló betonfcestek képzéshez egyéb* ként elfeoKilheítetJen héjazását. Mntff hogy padig a magáhan véve is könynyű fajsúlyú- és azonfelül üregesen kiképezett építőkövek alkalmazása folytán az egész fattest súlya is midikívül redukálódik, a beton tartószerkezet méretezésénél is, viszont ez az önsúly mint aránylag kicsiny faktor-fog szerepelni. Azépítökő anyagául ph gipsz és kőasétusalök keverékét alkalmazhatjuk, amely válaszfalakhoz valé> lemezek előállításéira eddig is alkalmaztatott, a jelen ' eljárás céljaira azonban megfelelő forméklia öntetik. K mellékelt raja és főként annak 1. áflprája kapcsán, amely távlati, képben' áihrázolt falrészletet mutat be, az új eljárás foganatosítási módját részletesen fogjuk ismertetni, A falak* előállítására legcélszerűbbén az (1) alakkövekjet alkalmazzuk, amely a 2. és 3), ké# egymásfölötti falréteget föl* tünlető ábrákon fölülnézetben látíiatój ée használhatunk oly má» ismert alak&öve1 ket is, amelyek függélyes irányban kitepjedő üregek képzésére alkatmasak* A 4. ábrán- alaprajzban látható, tetstóv leges anyagú (2) alapeaton ezen atafokövekből a< szokásos módon fölépítjük a
