71977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasnak és acélnak kálciumkarbid segélyével való deoxidálására
— 2 tárd vagy olvasztott karbidot legkésőbb röviddel a fúvás megkezdése előtt a- konvertbe adtak, hogy.ekfcépen az acélképződés folyamait áit a szénnek jés_ foszfornak elégetése folytán a karbidnak másodlagos reakciója ióltal támogassák. Itt tehá^t nem volt szó dezoxidálási oálokbol való hozzár adásiról legkorábban röviddel a lebocsátás előtt, miután' a vas tisztítása már be van fejezve Itt nyilván nem forog fenn a karbid könnyű megnevezésének különös nehézsége. Nem árt például semmit sem, ha a kálciumkarbid a hozzáadásnál egészen vagy részben megmerevedik, mert az minden esetben az acéllal való hosszú ideig tartó érintkezésnél egyenletesen eloszlik az egész adagolásban és ezzel reakcióba léphet. Ezzel szemben az acél dezoxidálásánál kálciumkarbid segélyével fennforog annak szüksége, hogy a reakciók a legrövidebb idő alatt végbemenjenek. Ezért kell, hogy a kalciumkarbid minden körülmények között folyós állapotban jusson az acéllal érintkezésbe, ha a lehető legkevesebb kálciumkarbid elhasználása mellett gyakorlatikig tökéletes dezoxidálást alkarunk eléírni. Emellett azonban fennforog az a külön nehézség, hogy a karbidot egy szállítóedényben kell az acélmasszához vinni. Ezt a nehézséget a jelen találmány szerint azáltal győzzük le, hogy a szállítóeszközben, tehát rendesen az üstbei}, annyi meleget tárolunk fel, amely biztosan megakadályozza a kálciumkarbidnak a megmerevedésig való hőmérséklet veszteségét. Tehát a kálciumkarbid hiányzó hökapacitásat azon tartály vagy üst hőkapacitásának messzemenő fokozása által egyenlítjük ki, amelyben a folyós karbidot olvasztókemencétől a használati helyig visszük. E célból az üstöt akképen béleljük ki, hogy az, lehetőleg messzemenő szigeteléssel a kifelé való melegveszteségek ellen, a folyós karbiddal érintkezésiben álló részeiben lehetőleg nagy melegmennyiségek felhalmozását lehetővé teszi. Ennek folytán minden niagyon tűzálló anyag, mint pl. magnezit vagy szén alkalmas az üstök kibélelésére. Emellett lőhet ezeket kövek alakjában vagy pedig gyúrható és azután az üstbe bedöngölhető masszák alakjában, alkalmazni. Ezeket az üstöket- azonban elő kell melegíteni, mert a szigetelés maga nem elegendő. Az ilyen fűthető üstök magukban véve ismereteseik, azonban egészen más célokra ós olyan fűtőberendezésekkel, amelyekkel az itt szükséges hőmérsékletek egyáltalában mem állíthatók elő (1. 15477/1892. sz. anr gol szabadalmat). Szükséges a hevítést a karbid olvadási pontjáig fokozni, amely célra az edénynek elktromos fényívvel való fűtése alkalmas. Ez azután annyira hatásos, hogy maga a szállítóedény használható a karbid beolvasztására. Bizonyos körülmények között a kalciumkarbid alacsony hőkapacitásának kiegyenlítése az által is foganatosítható, hogy a folyós kálciumkarbid mellett még egy másik lehetőleg nagy hőkapacitású testet adunk, akár szilárd, akár folyós állapotban az üstbe, amely azután a hőmérsékleti veszteség kiegyenlítését a folyós karbidban bizonyos mértékben átveszi. Melegátvívő gyanánt minden olyan testet aidhatunk az üstbe, amely a szükséges hőmérsékletnél némileg állandó. Az ilyen test állhat ugyanabból az anyagból is, amelyből a meleggel miegtöltendő szállító edény tégelyfala. Lehetne tehát pl. megfelelő nagyságú széntéglákat alkalmazni, amelyek pl. egy elektromos ellentállási kemencével levegő távoltartása mellett a fényív hőmérsékletig hevíttetett. Ha az üst használatra kellő módon elő van készítve, ekkor azt a jelen találmány szerint lehetőleg magas hőmérsékletekre kell hevíteni, mindenekelőtt azonban olyan hőmérsékletekre, amelyek a kálciumkarbid olvadási pontja fölött fekszenek, avégből, hogy az utóbbinak lehűlését és esetleges megmerevedését az üst faijaival való érintkezésnél biztosan megakadályozzuk. Az üst fölhevítésére a szerint minden olyan fűtési mód alkalmiaaható, amely a
