71977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasnak és acélnak kálciumkarbid segélyével való deoxidálására

- i -í0Óba jövő hőmérsékleteket előállítani képes. A jelein találmány szerint az üst ífttése első sorban elektromos fényíveik alkalmazása útján történik. E célból l^het amint azt a rajz 1. ábrája mutatja, az elektromos fényíveket az ü&­tök falaitól függetlenül alkalmas módon elrendezett elektródok között képezni. A fűtésnek ez a módja mindig ajánlatos, ha egy elektromos, nem vehető üstbélelést alkalmazunk melegraktározó gyanánt. Ha ellenben széntéglákat vagy masszáikat al­kalmazunk, akkor lehet a fényivet ezek és egy a tégelybe benyúló elektród között képezni, mi mellett a tégelyfal szénimasz­száit alkalmas módon az áramforrás má­sik sarkával kötjük össze. Ilyen berende­zést mutat a rajz 2. ábrája. Ha az üst a leírt módon elegendő mar gasra van hevítve, akkor azt a kemence elé visszük, amelyben a kálciumkarbidot készítjük vagy átolvasztjuk és azután fo­lyos karbiddal megtöltjük. Emellett gon­doskodnunk kell arról, hogy a folyós kar­bid fölött ennek alkalmazásáig az üstben elegendő vastag hőszigetelő védőréteg le­gyen jelen, amely célra pl. a kokszpor ajánlatos. Az 1. és 2. ábrában a jelen találmány szerinti elektromos fűtés az üsttel együtt csak példaképen van ábrázolva. Az áb­rákban (a) egy alkalmas, legcélszerűbben vasból való tartályt jelez, amely a folyós kálciumkarbid szállítására szolgál és tűz­allóam van kibélelve, (b) jelzi az üst bé­lelését, amely hőszigetelés gyanánt szol­gál, (c) pedig azon tűzálló bélelés, a.ine'y egyidejűleg hőraktárt képez. Mind a két ábrában az üst fűtési módja vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábrában az üstbe alúlról két elektród nyúlik be, amelyek közlött a fényív keletkezik. Eszerint az üst lefelé zártan van rajzolva. Ezáltal azt akarjuk jelezni, hogy az üst belsejének ilyen elzárása a szükségtelen meleg el­használás elhárítására ajánlatos. Termé- s szeles, hogy az üstöt az 1. ábra szerint álló | helyzetben is lehetne fűteni. Bizonyos körülmények között ajánlatos lehet, hogy a kalciumkarbidot ne olvasz­szuk meg egy külön kemencében, hantéin a tartályt, amelyben a karbidot folyós ájr lapotban a használati helyhez visszük és amelyet röviden üstnek nevezünk, aképen képezzük ki, hogy abban a kálciumkair­bidot közvetlenül megolvaszthassuk. Az ilyen munkafolyamat példája gyanánt te­kinthető a 2. ábra szerinti berendezés. Ebben az esetben ajánlatos a tűzálló üstbélés számára, amely az ábrában (c)­vel van jelölve, de legalább is az üstfenék kibélelésére széntéglákat vagy döngölt szénmasszákat, esetleg grafit alakjában al­kalmazni és ezt a fenékbélést egy alkal­mas, fémes vezető (d) lapon elrendezni. Ezt a lapot azután ellátjuk (e) kontaktusr karral, amelyre az áramforrás egyik sar­kát ráhelyezzük. A másik sarkot össze­köti ük a függélyesen és mozgathatóan elrendezett (F) szén- vagy grafitelektród­dal, úgy hogy az üstbe betöltött kálcium­karbid be van iktatva a fenéklap és szén­elektród közé az elektromos áramkörbe. Ha a fenékbélés számába széntéglákat használunk, akkor ajánlatos ezek és a (d) lap közötti benső kontaktus létesítésére a grafitpépből álló (g) réteg beiktatása, amely az üst felhevítése közben megke­ményedik. Ekkor a 2. ábra szerinti fűtés­nél a karbidot a feszültség megválasztása szerint fényív vagy ellentállási fűtéssel le­het megolvasztani. SZABADALMI IGÉJCTKK. 1. Eljárás vas és acél dezoxidálására kál­ciumkarbid segélyével, jellemezve az­által, hogy a kálciumkarbidot előbb kemencében megolvasztjuk és a dea­oxidálandó vashoz olvasztott állapot­ban hozzáadjuk, mi mellett a megme­revedést a jól szigetelt szállítóedény­ben az ehhez pótlólag hozzávezetett meleggel megakadályozzuk. I 2. Üst a megolvasztott kálciumikarbid ! szállítására, jellemezve azáltal, hogy a szállítóedény hőszigetelésére olyan hő­kapacitású anyagoknak olyan meinnyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom