71927. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható gázanalizátorszerkezet két vagy több különböző részletanalízis végzésére

— 2 -Emellett a készülékek úgy vannak összeépítve, hogy a gázáram egy vagy több csap vagy egy vagy több változtatható folyadékzár által arra kényszeríthető, hogy az egyik vagy a másik úton haladjon. A folyadékzár célszerűen úgy van berendezve, hogy magában véve ismert módon egy folyadékoszlop emelkedésénél és sülyedésénél gázvezetékek nyílásait teszi szabadokká vagy zárja el. Két esetet, kell megkülönböztetni, t. i. először is azt, amikor a készülékbe bevehetett gázpróbát az egyik vagy a másik alkatelem tekintetében, pl. füstgázokat * szénsavra vagy oxigénre nézve akarunk megvizsgálni és másodszor azt az esetet, amikor a gázpróba az egyik ps a másik alkatelem, pl. a füstgáz a szénsav és az oxgén tekintetében vizsgálandó meg. Az első esetben előnyösen csapot, a második esetben pedig önműködő záróelemet alkalmazunk. Az első esetben külömböző azonos öszszetételű gázpróbák analízisei jönnek te-i kintetbe, és pedig a következő szempontokból: a) az egyik vagy a másik (vagy harmadik stb.), gázalkatelem tekintetében; b) valamely ^gázelegy egyik és másik (egyik és harmadik stb.) gázalkateleme Tekintetében; c) valamely gázelegy két vagy több gázalkatelemének összege tekintetében. A második esetben egyetlen gázpróba analízisei jönnek tekintetbe a következő szempontokból: d) több egyes gázalkatelem tekintetében (egyidejűleg, külön-külön); e) több egyes gazalkatelem- összmenyisége és f) úgy több egyes gázalkatelem, mint ezek összmennyisége tekintetében. A második esetben fölsorolt méréseknél rendszerint valamely meghatározott lemért gázmennyiségből indulunk ki, melyet egyidejűleg vagy csaknem egyidűleg egyes alkatelemei vagy több alkateleme tekintetében vizsgálunk meg oly módon, hogy ezt a lemért gázmennyiséget részben az egyik úton, részben a másik úton (vagy utakon) vezetjük a készüléken keresztül, míg az elsőnek említett esetben rendszerint mindegyik analízishez friss gázmennyiséget veszünk, melyet vagy az egyik vagy a másik úton vezetünk a készüléken át. A két eset természetesen kombinálható is. Maguk az alkalmazásra kerülő készülékek főrészeikben ismert szerkezetűek. Aszerint, hogy a két eset melyikéről van szó, oly készülékeket használunk, melyeknél vagy égy abszorbeáló edény van két mérőedény között elrendezve vagy pedig az abszorbeáló edény a második mérőedénnyel párhuzamosan van kapcsolva. Utóbbi esetben a mérést a csőrendszerben beálló és méró'szerkezetre ható nyomásfokozódással végezzük. Minthogy főkép füstgázok vizsgálata jön tekintetbe, a következőkben ebből indulunk ki. Ez azonban természetesen nem zárja ki más analízisek végzését; ehhez csak más abszorbeáló szerek alkalmazása szükséges. Ha a továbbiakban közös regisztrálószerkezetről beszélünk, akkor ez úgy értendő, hogy valamely regisztrálószerkezet három főrésze, t. i. az expanzióedény (merülőharang), az iron és a papiros (a táplálószerkezetet beleértve) közül egy vagy több közös. Az esetleg közös edények mindegyike két vagy több részre is lehet osztva, mely részek egymással folytonosan vagy szakaszosan összeköttetésben állnak. A mellékelt rajz 1—3. ábráján az elrendezés néhány foganatosítási alakja látható. Az 1., illetve a 2. ábrán föltüntetett kiviteli alakok különbsége főkép abban áll, hogy az 1. ábrán föltüntetett készüléknél a két abszorpcióedény a két mérőedény közé van iktatva, míg a 2. ábrán látható kivitelnél a második mérőedény a két abszorpcióedénynvel párhuzamosan van kapcsolva.