71911. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás égési turbinák számára

2 — alatt levő égési gázokkal hígítjuk, miután azok melegüket a regenerátorban leadták. A kompressziómunka tudvalevőleg az abszolút hőmérséklettel csökken. Ugyancsak fordított arányban csökken a molekulasúlylyal. Minél mélyebben fekszik tehát a gáznak abszolút temperaturája és minél nagyobb annak molekulasúlya, annál kisebb lesz a kompresszorban fölhasznált munka. A nagymérvű melegátmenet magas feszültségénél lehetővé teszi az elégési térbe áramló és abból eltávozó gázok közötti hőkicserélődésnek a környezeti hőmérséklet alatti hőfokig való folytatását is és ezáltal lehetővé teszi a folyamathoz ismét hozzávezetett eltávozó gázoknak az égési feszültségre oly alacsony hőmérsékleteken való kompresszióját, amelyek a hideget fejlesztő gázra való tekintettel a legelőnyösebbek. Minthogy a gázok ellenáramban folynak, a hidegfejlesztésnek csupán a sugárzás és a kompresszorok hőfejlesztése által keletkező hidegveszteségekre kell kiterjednie, mimellett a hőmérsékletnek csökkentése a gázok csöppfolyósításáig vihető. Az eltávozó gázok nagy (C02) -tartama a magasabb molekulasúly folytán a kompressziómunkát a tiszta levegővel dolgozó eljárással szemben csökkenti. Minthogy továbbá a kiömlési sebesség a molekulasúlylyal csökken, ugyanazon hőfokesések mellett a találmánybeli eljárásnál jobb kerékhatásfokok adódnak ki, mint tiszta légfölösleggel dolgozó eljárásoknál. A találmánybeli eljárásnak egy foganatosítási módját a csatolt vázlatos rajz kapcsán a következőkben ismertetjük: A rajzon (1) az égési kamrát, (2) a fúvókákat jelöli. A (31) futókerék kerületén (3) lapátokkal van ellátva, melyek a (4) diffuzornyílások, (24) kipuffogócsatorna és (23) alacsonynyomású fúvókák előtt forognak. A (4) diffuzor az (5) regenerátorhoz csatlakozik, amelyhez a (20) vezeték van hozzákapcsolva. Ez utóbbi a (21) cső révén a (22) alacsonynyomású kamrába vezet. (25) a kipuffogó cső. Az (5) hőregenerátor és a (9) hidegregenerátor közé a (7) hűtő van a (6) és (8) vezetékek révén beiktatva. A frisskeveréket vagy pedig a folyékony tüzelőanyag számára való égési levegőt a (29) kompreszszor a (17) vezetéken át szívja be és a (15) vezetéken keresztül a regenerátorba nyomja, a keverék vágy az égési levegő azonban a (19) vezetéken át az (5) regenerátor megkerülésével közvetlenül (1) égési kamrába is bevezethető. A hideg regenerátorokból kiáramló gázok vagy gőzök a (10) vezetéken, (11) hűtőn, valamint a (12) és (13) vezetékeken keresztül a (30) kompresszorba és onnan a (14) vezetéken át a (9) regenerátorba szállíttatnak. A hűtő folyadék (26)-nál lép a kompresszorba. A kompresszoron való keresztüláramlás után a hűtő folyadék vagy gázok a (36) vezetéken át a (11)" hűtőbe jutnak és (27)-nél ismét kilépnek. Az égési kamránál a (32) és (33) terek a fúvókák és a kamra hűtésére vannak szánva. A leírt berendezés működési módja folyékony tüzelőanyag haszná, lata esetén a következő: Az (1) égési kamrában konstans nyomás, pl. 30 atmoszféra nyomás uralkodik. A (18) nyíláson át beáramló égési gázok és égési levegő a (28) fúvókán át befúvott tüzelőanyaggal összekeverednek, miközben az utóbbi konstans nyomás mellett elég. A gázsebességnek az égési kamrában a keverék gyuladási sebességén alul kell maradnia, nehogy a (2) fuvókához elégetlen tüzelőanyag jusson. A magas fokra fölhevített égési gázok a (2) fúvókán keresztül pl. 8 atmoszférára expandálnak, a turbinakerék lapátjaihoz csapódnak, miközben áramlási energiájuk munkává és meleggé alakul át. A kerékből való ^kilépésnél a gázokat a (4) diffuzor fogja föl és vezeti az (5) regenerátorba. A kilépő gázok energiáját a (4) diffuzorban ismét nyomássá alakíthatjuk át. A kilépő gázok