71859. lajstromszámú szabadalom • Készülék önkényes hosszúságú jelsornak oly jelsorrá való átváltoztatására, amelynek egyes jelei egy normális sorban elfoglalt sorrendjükhöz képest önkényesen el vannak tolva
— 6 — bad végén a (93) csiga útján fekszik föl a (94) lánc valamelyik szemére. Ezen lánc, a föntebb leírt (19) és (66) láncokhoz hasonló szerkezetű, vagyis a lánc egyes szemei (95) bütyökkel vannak ellátva, míg a többi szemek laposak és a bütykösül, bütyök nélküli láncszemek valamely önkényesen választott számsornak megfelelően sorakoznak egymásután, amint ezt föntebb már leírtuk. A láncot a (97) tengelyre ékelt (96) prizma mozgatja, mely tengelyre a (98) fogáskerék van még ékelve, amely a (100) tengelyre ékelt,1 de félakkora átmérőjű (99) fogáskerékkel kapcsolódik. A {100) tengelyre még a (101) kúpkerék van ékelve, mely a (80) tengelyen lazán ülő (102) fogaskerékkel kapcsolódik, amellyel a (80) tengelyen ugyancsak lazán ülő (103) kar vagy szektor van szilárdan összekötve. Ezen szektor a (104) kilincset hordja, amelyet a (105) rúgó szorít a (80) tengelyre erő. sített és két diametrálisan elrendezett, akasztófogszerű (107) bevágásai (7. ábra) ellátott (106) tárcsa felé. A (104) kilincs és a (107) bevágások a (81, 83) részekhez hasonlók, azonban ellentett irányban vannak elrendezve. A (86) szegmens fölfelé mozgásakor ennélfogva a (104) ki' lincs a 106 tárcsa kerületén csúszik, anélkül, hogy a mozgást a (102) fogaskerékre ill. (94) láncra vinné át. A (88) rugó hatására végzett lefelé mozgáskor ellenben a kapcsolótárcsa a (104) kilincs és a (103) szektor közvetítésével a (102) fogaskereket meneszti, miközben a prizma negyedfordulatot végez, vagyis annyit, hogy a láncot egy szemmel tovább iktatja. Ha a (93) csigára működő láncszem, (95) "bütyökkel van ellátva, úgy a (92, 91 és 90) részek olyként állíttathak be, hogy a (72) kerék fogazása a (73) peckes kerékkel1 kapcsolódik, míg a (73) kerék és a <71) dob között a (70) főtengelyen elrendezett (108) rugó (6. ábra) összeszoríttatik. Ha az említett bütykös láncszemre a lánc legközelebbi "továbbítá sakor bütyök nélküli szem következik, úgy a (108) rugó a (72) kereket eltolja, miáltal ez a (74) peckes kerékkel jut kapcsolatba. A (72) keréknek az egyik vagy másik (73) ill. (74) peckes kerékkel váló kapcsolata a (94) lánc összeállításától függ tehát. Az U-al&kú (87) rész a (109) billentyű által a középrészére kifejtett nyomás révén nyeri mozgását. A billentyűk a (71) dob jelsorai számára ^íasznált normálsor egy-egy jelével vannak ellátva. A (110 és 111) lemezek a függőleges irányban mozgatható billentyűk vezetésére szolgálnak. A (112) rugók szorítják fölfelé a billentyűket, melyek a (87) részen túlnyomó és a (114) ernyők nyílásaiba illeszkedő (113) nyúlványokkal vannak ellátva. A (114) ernyőket a (115) vezérmű tartja a dob jelelrendezésének megfelelő helyzetekben, azonban minden egyes ernyő a dob kerületével párhuzamosan elcsúszhatik, mert valamely (113) billentyűnyulvány lefelé mozgásakor az illető ernyő alsó vége a (87) rész felé szoríttatik és ezen vezettetik. A (114) ernyők nyugalmi helyzetükben a 7. ábrában jelzett (116) nyílást elfödik, mely a készülék tokján van alkalmazva és a (71) dob egy hosszirányú jelsorának megfelelő hosszúságú és magasságú. A 6. és 7. ábrabeli készülék kezelése a következő: A helyettesítendő jelet hordó billentyűt lenyomjuk. Ezáltal a (71) dob az egyik vagy másik irányban elforgattatik a (72) kerék egy fogtávolságával és a (116) nyílásban az épen lehúzott (114) emvő fölött egv jel tűnik elő, melyet az eredeti jel helyettesítésére használunk. Amint a billentyűt eleresztjük és a (88) rugó a (87) részre .hatását kifejtheti, a (94) lánc egy szemmel továbbiktattatik, miáltal a már leírt módon a (72) fogaskerék helyzete ill. a (71) dobnak a következő billentyű lenyomásakor bekövetkező elforgásának iránya meg van határozva. Ezután az eredeti sor második jelének megfelelő billentyűt nyomjuk le, mire újabb jel jelenik meg a (116) nyílásban és így tovább. /
