71859. lajstromszámú szabadalom • Készülék önkényes hosszúságú jelsornak oly jelsorrá való átváltoztatására, amelynek egyes jelei egy normális sorban elfoglalt sorrendjükhöz képest önkényesen el vannak tolva
mint a tárcsa kerülete. A tengelyre merő -leges körök ezen mezőket bizonyos számú négyszögre osztják (a föltüntetett példánál minden sorban (10) négys0Ö£ fekszik úgy, hogy a dob kerületén tízszer annyi négyszög foglaltatik, mint a tárcsa kerületén). A dob mindegyik négyszögében a (3) tarosa valamelyik jele látható és ezen jelek úgy vannak elrendezve, hogy mindegyik hosszsor a (3) tárcsától számítva ugyanazon sorrendet mutatja, mint a tárcsa kerülete mentén ugyanazon irányban számítva. Ezenkívül a dob minden sorában a jelek a szomszédos sor jeleihez képest egy hellyel el vannak tolva úgy, hogy a diagonálsorok ugyanazon jelet tartalmazzák, mint ez a 3. ábrában látható. A betűk helyett az egyes mezők számjegyeket, tipákat, vagy különböző alakú és nagyságú lyukakat stb. tartalmazhatnak. A dob két vége a dobhoz képest elforgatható (5, 6) gyűrűvel vagy süveggel van körülvéve, melyek külön-külön a (7) ill. (8) kilincskerékkel vannak szilárdan összekötve. Tetszőleges, a rajzban föl nem tüntetett szerkezet segélyével a két kilincskerék és a két gyűrű együtt merev rendszerré van egyesítve. A kilincskerekek fogainak száma a (*3) tárcsa mezőinek számával egyezik meg. Az egyik kerék fogai a másik fogazásához képest ellentett irányúak. Mindegyik kilincskereket a (9) ill. (10) kilincs révén mozgatni lehet. A kilincsek a közös, forgatható (11) tengelyre vannak erősítve, még pedig egymáshoz viszonyítva oly helyzetben, hogy a tengely egyik állásában sem kapcsolódhatnak egyidejűleg a kilineskerekekbe. A (11) tengely az (1) főtengely körül lengethető (14) részben van ágyazva, qjnely ide-oda vezethető, hogy a kilincsek segélyével az egyik vagy roásik kilincskereket mozgassuk az egyik vagy másik irányban- A (11) tengely beállítás* » (£, 10) kilincsek be- ós> kikapcsolás végett a (13) rád útján történik, ínely az egyik, pl, & (9) kilincset csuklósan köti össze a (24) emelővel. Ez utóbbi a forgatható (22) tengelyre van erősítve, mely a (14) részből kiugró (23) karra van ágyazva. A (22) tengely ezenkívül a (21) emelőt hordja, amely a (18) prizma köré fektetett és ez utóbbi által hajtott (19) láncra fekszik föl. A (18) prizma a (27) fogaskerékkel van szilárdan összekötve, mely a (29) kilineskerékkel szilárdan összekötött (28) fogaskerékbe kapaszkodik. A (29) kilincskereket a (28, 29) kerekek közös (33) tengelye körül lengethető (31) emelőn lévő (30) kilincs mozgatja. Ennek folytán a (18) prizma azáltaí forgatható, hogy, a (31) emelőt váltakozva annyira lengetjük ide ós oda, hogy a (30) kilincs mindenkor a (29) kilincskeréknek egy új fogába kapaszkodhatik. így pl. a (14) és (31) emelőket (34) rugók révén az emelők között elhelyezett, a (25, 26) nyilak irányában mozgatható (32) résszel köthetjük össze és ezen részt vagy közvetetlenül kézzel, avagy íorgattyúval vagy excenterrel, esetleg más hasonló szerkezetekkel mozgathatjuk. A (14) és (31) emelők között a helytálló (12) ütköző van elrendezve, mely az emelők mozgását az egyik irányban határolja azon célból, hogy az (5, 6, 7, 8) részek és a (19) lánc helyzetének egyidejű változtatását meggátoljuk. A lánc szemei közül egyesek (20) bütykökkel vannak ellátva, amelyek a láncnak: a (35) nyíl irányú mozgásánál a (21) emelőbe ütköznek és ezt fölemelik. Egyidejűleg a (24) emélő emelésével a (22) tengely és a (13) rúd közvetítésével a (9, 10) kilincseket mozgatja úgy, hogy ezek az 1. ábrában teljes vonallal rajzolt helyzetből a pontozott helyzetbe kerülnek és a (9) kilincs a kilincskerékből kiemeltetik, a (10) kilincs pedig a kilincskerekével kapcsolódik. Ha a1 láncnak egy (20) bütyökkel ellátott szeme a (21) emelő megemelése után, a prizma elfordulás* folytán az emelőt elhagyta és a lánc következő szeme bütyökkel nincs ellátva, a (21, 13 és 34) részek önsúlyuk hatására m l• ábrában teljes vonallal rajzolt helyzetbe térnek
