71859. lajstromszámú szabadalom • Készülék önkényes hosszúságú jelsornak oly jelsorrá való átváltoztatására, amelynek egyes jelei egy normális sorban elfoglalt sorrendjükhöz képest önkényesen el vannak tolva

vissza, amidőn a (9, 10) kilincsek újból átkapcsoltatnak. Ennek folytán a (19) lánc a (32) rész megfelelő ide-oda járása mellett egy láncszemmel tovább iktattatik és a (7, 8) kilincskerekek szintén egy foggal forgattatnak el az egyik vagy má­sik irányban, aszerint amint a (9) vagy (10) kilincs áll a kilincskerékkel kapcso­latban. A dobra a végnélküli hajlékony (16) szalag van fektetve, mely szélein a (36) lyukasztással va$i ellátva, amelybe az (5, 6) gyűrűk (15) fogai vagy peckei kapasz­kodnak. Ezenkívül a (16) szalag négy­szögletes (17) kivágásokkal (2. ábra) van ellátva, melyek a dob egyes mezőivel egyenlő alakúak és nagyságúak. A (15) peckek és a (17) nyílások egymáshoz ké­pest és a dob mezőihez képest úgy van­nak elrendezve, hogy a dob mindegyik hosszsorában mindenkor csak egy mező válik láthatóvá valamely (17) nyíláson keresztül, egyébként azonban a szalag nyílásai önkényesen lehetnek elrendezve. A fönt leírt készülék segélyével vala­mely eredeti jelsort a következőként vál­toztatunk át valamely más jelsorrá: A (3) tárcsát és a (2) dobot úgy állít­juk be, hogy az eredeti sor első jele a 2. és 3. ábrában a pontozottan jelzett (4) derékszögű négyszög alakjában föltünte­tett leolvasómezőben áll, melyet pl. a ké­szüléknek a rajzban föl nem tüntetett tokján alkalmazott nyílás határolt. Ez­után a (32) részt egyszer előre és egyszer hátra mozgatjuk, miközben a (16) szalag egy-egy lépéssel mozog el a (2) dobhoz viszonyítva és a szalag valamelyik (17) nyílása a (4) leolvasómezőben a dobnak valamely jelét szabaddá teszi. Ezen jelet vesszük ezután az eredeti sor első jele helyett. Hasonlóképen járunk el az ere­deti sort minden következő jelével úgy, hogy az eredeti sort egy más jelsorrá alakítjuk át, melynek jelei sorrendjük tekintetében, amelyet egy normális sor­ban (a jelen esetben az ABC-ben) elfog­lalnak, másként lesznek eltolva, mint az eredeti sor jelei. Hogy a dob valamely é hosszsorának melyik jele fog a szalag va­lamely (17) nyílásán láthatóvá válni, azt elsősorban az. illető nyílásnak a szalagon elfoglalt helyzete, másodsorban pedig a szalagnak a (19) lánctól függő minden­kori mozgásiránya szabja meg. Mivel a (16) szalag nyílásai, valamint a (19) lánc szemei tetszőleges jelsor szerint ren­dezhetők el, pl. a lánc tekintetében oly­ként, hogy valamely önkényesen válasz­tott számnak, pl. 831452, első, harmadik, ötödik stb. számjegye a bütyöknélküli láncszemek számát, a második, negyedik, hatodik, stb. számjegy pedig a bütyökkél ellátott láncszemek számát adja meg, amint a láncban egymásután, következ­nek, világos, hogy az eredeti sor jeleinek a fönti készülék útján más jelekkel való helyettesítése két jelsornak (melyeket a bevezetésben átalakítósornak neveztünk) együttes hatásától fog függni. Mivel ezen sorok együttműködése önkényes az elért helyettesítő jelsor jelei a normális jelsor­hoz képest, sorrendjük tekintetében ön­kényesen lesznek eltolva.' Három vagy több átalakítósornak együttműködését a fönt leírt készülékkel, pl. azzal érhetjük el, hogy a (19) lánc egy második láncnak hajtószerkezetére működik a (21) emelő útján, amidőn is ezen második lánc egyes tagjai vannak bizonyos rendszer szerint bütykökkel föl­szerelve és vagy a fönt leírt módon a (9, 10) kilincsek átkapcsolódását végzik, vagy pedig egy harmadik lánc hajtószer­kezetét befolyásolják, mely harmadik lánc végzi a kilincsek / átkapcsolását és így tovább. A 4. és 5. ábrában föltüntetett fogana­tosítási alak a fönt leírttól annyiban tér el, hogy a részek henger helyett sík vagy közelítőleg sík tárcsák alakjában vannak szerkesztve, miáltal a készülék némely tekintetben könnyebben kezelhető, keve­sebb teret foglal és részben átlátszó anyagból készülhet úgy, hogy átvilágí­tással sötét helyiségekben is lehetővé teszi a leolvasást. Továbbá az 1. és 2. ábra szerinti (16) szalagnak megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom