71853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban oldható fenol-aldehidgyanták előállítására

2 — Iában nem oldhatók, ezen gyantákat olajban oldhatókká alakítsuk át; ezen célra különösen a természetes gyanták, gyantaeszterek vagy effélék bizonyultak célszerűeknek. Azt találtuk azonban, hogy az olajban való oldhatóság egymagában még nem biztosítja olyan olajban való tartós oldat előállítását^ mely egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a gyanta lakkhigítószerek, mint terpentinolaj. benzin, benzol és effélék hozzáadására is oldatban maradjon, sót ilyen gyantaoldatok előállításához külön rendszabályok szükségesek. Azt találtuk, hogy azonban, hogy •Jöbbékevésbbé az összes fenol-formaldehidgyanták zsíres olajokban tartós és terpentiiiola j, benzin és hasonló illó oldószerek hozzáadására is tisztán megmaradó oldatait kapjuk, ha a következő módon járunk el: A fenol-aldehidgyantákat természetes vagy mesterséges gyantákkal, zsíros olajokkal vagy olajsavakkal, illetve ezek keverékével addig olvasztjuk össze, míg a keverék üveglapra cseppentve a hidegben tisztán maradó masszává dermed meg. A főzést ezután az oldáshoz szükséges mennyiségű zsíros olajjal lassanként fokozódó hőmérsékleten folytatjuk mindadaig, míg körülbelül 300°-on erélyesen bekövetkező reakció indul meg. melynek befejezetével tartósan tisztán maradó lakkot kapunk. Ha a hevítést csak addig folytatjuk; hogy az anyag az olajban' tisztán föloldódjék, ami már sokkal előbb bekövetkezhetik, akkor nem kapjuk a gyantának lakkok készítéséhez alkalmas oldatát. A leírt módon kapott oldathoz ellenben mennyiségének kétszeresét kitevő terpentinolajat, benzint vagy hasonló lakkhigítószert adhatunk anélkül, hogy gyanta kiválása következnék be és ezen eljárással a lehető legnagyobb tartóssági! lakkrétegeket kapunk, melyek minősége a legjobb kopáUakkokét eléri. Az ily módon kapott, erősen hígítható lakkok lehetővé teszik azt is, hogy a fenolgyantákból értékes mártólakkokat állítsunk elő. Az a kérdés, hogy az olajokkal vagy gyantával való összeolvasztásnál, valamint az olajokkal való főzésnél bekövetkező reakciók min alapulnak, eldöntetlen maradhat, / kétsegtelen azonban, hogy a főzés által kapott oxidált olaj fokozott oldóképességéül van szó, mert fenolgyantáknak oxidált olajokbán való oldatai másképen viselkednek. A lakkok előállítása tekintetében lényeges a fenolgyantáknak gyantákkal, olajokkal, otajsavakkal vagy ezek keverékével, való előzetes kiolvasztás; ezen folyamatnál az egyszerű összeolvasztás nem elegendő, hanem egy bizonyos, egészen (meghatározott) végpontig terjedő kiolvasztásnak kell bekövetkeznie, aminek megtörténtét célszerűen üveglemezen végzett csöpögtető próbával állapítjuk meg. Ugyanily fontos az is, gyantamasszákat ezt követően a zsíros olajjal az egységes, tartós oldat képződéséhez vezető reakció beálltáig hevítsük, mire a lakk szokásos módon tovább hígítható és dolgozható föl. A találmány tárgyát képező eljáráshoz többékevésbbé a legkülönbözőbb fenolokból előállítható összes gyantákat használhatjuk az alkalmazásra kerülő kontaktusanyagokra való tekintet nélkül, legcélszerűbbnek mutatkoztak azonban azok a gyanták, melyek kontaktusanyagok nélkiil vagy természetés gyantákkal, balzsamokkal,, olajokkal stb., valamint kis mennyiségű savval készültek. A kiolvasztáslioz különösen alkalmas gyanták a kolofónium, terpentingyanta, kopálok, kumarongyanták, megkeményedett és eleszteresedett gyanták, de számos más gyanta vagy a fölsorolt gyanták keverékei is használhatók. A zsíros olajok. közül a lakkok gj állásánál gyakorlati jelentőségű összes olajok használhatók, különösen pedig lenolaj és kinai faolaj. Az új eljárás jelentékeny előnyét képezi az is, hogy fenoígyantából és kopálókból kiváló tulajdonságú kopállakkokat állíthatunk elő, mimellett a fenolgyanták jelenléte a, kopálok egyébként nehéz és körülményes kiolvasztását lényegesen gyorsítja és egyszerüsbíti. A kiolvasztott massza tökéletesen homogén és teljesen a nagy értékű, kiolvasztott kopálok jellegét mutatja. Ha a fenolgyanták első összeolvasztásához csak zsíros olajat használunk, akkor esak lehetőleg csekély mennyiségeket szabad alr kalmazni, hogy végtermékként szintén szi-