71853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban oldható fenol-aldehidgyanták előállítására

lárd, hideg állapotban teljesen tisztán megmaradó gyantát kapjunk. A fönti példák teljes általánosságban vannak tartva és mint ez gyantáknak lakkgyártási célokra való földolgozásánál természetes is, különböző tekintetben módosíthatók. Ha a fenolgyanták előállítására használt kondenzációelegyekhez kezdettől fogva vagy á kondenzálás folyamán az olajban való oldatok előállítása céljából olajat, olajsavat vagy gyantákat akarunk adni, akkor ebben az esetben is addig kell hevítenünk, míg a masszából vett csöpp á kihűlésnél tiszta állapotban dermed meg, mire a zsíros olajban való főzést a leírt módon végezzük. Természetes, hogy az első olvasztási folyamattal kiolvasztott gva nták zsíros olajok nélküli más oldószerek számára is alkalmasak. így pl. szeszben kiválóan oldható lakkokat kapunk, ha fenolgyantákat, melyek magukban véve szeszben nehezen oldhatók vagy oldhatatlanok lehetnek ricinusolajjal vagy lenolaj-1 ill. faolajsavval hideg állapotban tisztán maradó gyanta képződéséig főzzük; ez a gyanta a szeszben való oldatból terpentinolaj hozzáadására sem csapódik ki. Úgv is járhatunk el, hogy a fenolgyantákat kevés zsíros olajjal hideg állapotban tisztán maradó gyantamassza képződéséig olvasztjuk össze és ez utóbbit ezután zsíros obijai, más gyanták hozzáadása mellett főzzük. Használható eredményhez juthatunk akkor is, ha a fenolgyantákat valamely a célnak megfelelő más gyantával és olajokkal addig főzzük, míg csak élénk reakció következik be és a kapott lakkból vett csöpp hidegben teljesen tiszta marad. Az utóbb leírt eljárások azonban kevésbbé ajánlatosak. . Példák. 1. Krezoloknak és formaldehidnek valamely ismert eljárással végzett kondenzálásával kapott olvasztható mesterséges gyantából 100 g-ot 40 g. kolofóniummal addig hevítünk 180— 200°-ra, míg csak lehetőleg tiszta gyantamassza keletkezett és legföljebb gyönge fenolszag észlelhető. A maszszát azután körülbelül 70 g. lenolajjal szokásos módon, lassan fokozódó hőmérsékleten összeolvasztjuk; az oldódás körülbelül 260°-on következik be. A hőmérsékletet most gyorsan körülbelül 300—320°-ig növeljük, mi mellett egészen hirtelen heves habképződés következik be. A masszából vett próba segítségével megállapítjuk, hogy terpentinolaj, benzin, benzol és hasonló lakkhigítószerek hozzáadására kiválások mutatkoznak-e még. Ha a massza már tiszta marad, akkor azt kissé lehűlni hagyjuk, még 80 g. olajat adunk hozzá, rövid ideig körülbelül 280°-ra hevítünk, ezután a masszát 150°-ra hagyjuk lehűlni és végül még ICO g. lakkbenzint, mely 20% terpentinolajat tartalmaz, adunk hozzá. A kapott lakk változatlanul eltartható. 2. ICO g. Olvasztható fenolgyantához 60 g. kaurikopált és 40 g. lenolajat adunk és a keveréket 250—300°-on addig olvasztjuk ki, míg a hidegben tisztán maradó, szívóa gyantamasszát kapunk, melyet ezután 120 g. lenolajjal és 80 g. faolajjal addig hevítünk 3C00

-ra, mi^ a belőle vett próba terpentinolajjal vagy effélével hígítva teljesen tiszta marad. A kapott lakkot ezután a szokásos módon körülbelül 250 g. lakkhigítószerrel teljesen elkészítjük. 3. 120 g. kereskedelmi karbolsavat ;i0 g. terpentingyantával, 30 g. manilakopállal és 30 g. paraformaldehiddel 6 óra hosszat ll5°-on hevítünk. Ezután 40 g. lenolajat adunk hozzá, a hevítést kavarás és a keletkező víz, valamint az illó alkatrészek egyidejű kiűzése mellett lassankint 240°-ig nö- ' vekedő hőmérsékleten addig folytatjuk, míg a masszából vett apróba kihűlve szívós, átlátszó gyantát szolgáltat, mely zsíros olajokban tartósan oldható és melyet az oldatból lakkhigítószerek már nem csapnak ki. A zsiros olajokkal és terpentinnel vagy terpentinpótló anyagokkal való további földolgozás ezután a szokásos módon történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olajban oldható fenol-aldehidgyanták előállítására, azáltal jellemeive, hogy a fenolgyantákat mindenekelőtt más mesterséges gyantákkal vagy természe-