71846. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép vagy efféle szivattyúként ható égési mótor kombinációja

1. ábrán láthatótól csak abban külön­bözik, hogy a (14) teret a rúgó által ter­helt (17) szelep a külső levegővel köti össze, úgy hogy a (12) vákuumtartályból kiszívott levegő a (2, 3) dugattyú befelé (fölfelé) való mozgásánál a szabadba léphet ahelyett, hogy a forgattyútórbe vezettetnék. A mondottakból látható, hogy mindkét kiviteli alaknál a motorban létesített vákuum közvetlenül a fejőgépben hasz­nosíttatik és az eddig használatos, külön légszivattyú hajtása által, valamint a légszivattyú és a mótor között alkalma­zott áttételekben erő nem vész el. A leírt vákummótor hajtásához csak annyi nyo­mást kell kifejteni, hogy a (29) lendítő­kerék (3. ábra) a dugattyút a benne föl­tárolt elevenerő folytán visszavezethesse. Ez a nyomás tehát azzal a nyomással le­het egyenlő, mely az üresen járó mótor hajtásához szükséges. A mótor összes liAsznos munkáját a dugattyú a munka­löket alatt közvetlenül a (14) vákuumtér­ben fejti ki. 'A találmány tárgya oly fejőgépeknél is alkalmazható, melyek nyomással dol­goznak. Ezen esetben a (12) tartályt egy vezeték útján, pl. a (17) szelep által (2. ábra) vezérelt nyílással hozzuk összeköt­tetésbe. Nyilvánvaló, hogy ha a (12) tar­tály és a mótor között levő (11) csőveze­téknek elegendően nagy méretei (hossza vagy bőség) vannak, ez a vezeték szol­gálhat vákuum- vagy nyomástartály gyanánt és a (12) tartály elmaradhat. A föntemlített és a 4. és 5. ábrán föl­tíintetett szelepcsoporthoz három (18, 19, 20) szelep tartozik. A (21) rúgó vagy efféle által zárva tartott (18) szelep a (11) tömlőt, mely az 1. és 2. ábrán föltün­tetett módon a fejőgép vákuumtartályá­val van összekötve, a gépállvány (13) te­rével hozza összeköttetésbe. Ez a tér egy csatorna segélyével a (14) térrel áll nyilt összeköttetésben, mely a (2, 3) dugattyú, nak a (4) forgattyútokban való kifelé­mozgásánál a nagyobbik (3) dugattyú­nak az (1) munkahenger felé fordított ol-I dalán keletkezik. A (18) szelep a (13) tér­| ben befelé nyilik. A (19) szelep agya a • (22) orsó mentén eltolható, ez az orsó a szelepcsoport (A) tokján megerősített födélbe van csava­rolva és fogantyú segélyével forgatható el. A (22) orsó belső végén a (23) tányér van elrendezve, mely az (A) szeleptok­ban van vezetve. A (22) orsó annyira csa­varolható be, hogy a (23) tányér megen­gedi, hogy a (19) szelep a (24) rugó által a- szelepülésre szoríttassék (4. ábra). A (19) szelep a (13) térből az (A) szeleptok (25) terébe nyílik. Ha a (22) orsót kifelé csavaroljuk, a (23) tányér a (19) szelepet magával viszi és a (24) rúgó hatása ellen nyitott helyzetbe hozza (5. ábra). A szelepcsoport harmadik (20) sze­lepe, mely a rajzon 'föltüntetett esetben csapószelepnek van kiképezve, a (25) te­ret a (4) forgattyútokkal hozza össze­köttetésbe; a szelep a forgattyútokban befelé nyilik. Az (A) szeleptokban a (26) légbebocsátó nyílások vannak kiképezve. A mótor és a leírt szelepcsoport mű­ködése a következő: Ha a (2, 3) dugattyú a 4. ábrán föltüntetett belső helyzetet foglalja el, akkor valamely (nem ábrá­zolt) berendezés tüzelőanyagot vezet a hengerbe. A tüzelőanyag elégésénél kelet­kező nyomás a (2, 3) dugattyút kifelé (lefelé) hajtja, miközben a (14) térben vákuum keletkezik. Ha a (22) orsó, mint ezt a 4. ábra mutatja, be van csavarva, akkor a (19) szelep a (2, 3) dugattyú ki­felé mozgása alatt zárva tartatik úgy, hogy a (Ifi, 13) terekben vákuum keletke­zik, a (18) szelep nyílik és a fejőgép vákuumtartályából a lévegő kiszívatik. A. motorban keletkező vákuum tehát köz­vetlenül a fejőgéphez hasznosíttatik és periig ugyanúgy, mint ahogyan azt az 1. ábra kapcsán ismertettük. Ha a du­gattyú munkalöketét befejezte és befelé kezd mozogni, akkor a (18) szelep zárul és a (14) és (13) terekben komprimált levegő a (19) szelepét nyitja. A (13, 14) terekbe beszívott levegő tehát a (19) sze­lepen, a (25) teren és a (20) szelepen át

Next

/
Oldalképek
Tartalom