71820. lajstromszámú szabadalom • Mótoros jármű

— a — rugók és a csuklós (c) rudak segélyével a két (d) és (e) talpszék van fölfüggesztve, melyek a tengely irányában eltolható, rugós (f) kapcsolás segélyével vannak egymással összekötve. A talpszékek, a törzsszabadalomnak megfelelően, a (g) excentereket és a (k) talpakat hordják, melyek az excentereknek alsó' (i) csuklópontjaikban a (h) rugók segélyével vannak fölfüggesztve. A talpaknak elrendezése a járműnek harántirányában a 2. ábrában van föltüntetve. A járműnek mindegyik oldalán a négy (kl, k2, k3, k4) talp akként van az egymáshoz képest 90°-kal eltoltan elrendezett excentereken fölfüggesztve, hogy mindig egy-egy talp nyugszik jobbról is bálról is a talajon, ahol is közömbös, vájjon mindegyik oldalának két bal talpa (mint pl. a 2. ábrában) vagy két szélső és két belső talp áll egyenlő távolságban a talajtól. A nyolc talpból álló talpcsoportnak mindig egy talppárja áll a talajon. A jármű ekkor, ha a talpak és az excenterek, valamint a talpszékek és az (a) főkeret között elrendezett rugóktól eltekintünk, a 3. ábrában föltüntetett (x, y, z) görbét írja le. Ezen görbét megkapjuk, ha a járműnek egyik oldalán, egymás mellett 90°-kal eltoltan fölékelt négy excentert egy négykarű forgattyűval helyettesítjük, melynek hossza az excentricitással egyenlő és mely a talajt helyettesítő (v, w) egyenesen gördül végig, amikor is a forgattyűnak (x) forgási pontja vagyis az excenter tengely, mint a talpszéknek vagy a járműnek tömegközéppontja, az (x, v, z) görbéket írja le. A görbének emelkedő (x, v) részén a jármű megemeltetik, a görbének sülyédő (y, z) részén pedig Teeresztetik. Az (x, z) út, melyet (S)-sel akarunk jelölni, az excentertengélv egy negyedfordulatának felel meg. (y) és a (z, z) egyenes közti távolság, mélyet (H)-val akarunk jelölni, a jármű legnagyobb megemelkedésével egyenlő. Mindegyik talpcsoport maga függetlenül emeli még függélyesen a- járművet az tx, y, z) görbe szerint (3. ábra), amikor is az egész tömeg először megemeltetik, aztán ismét leeresztik. A találmány szerint már most internittáló mozgás létesíttetik, amennyiben a (II talpcsoport mozgásának kezdete az (I) talpcsoport mozgásának kezdetéhez képest (S2)-vel eltolatik, amint ez a 4. ábrában látható. , | Ezen ábrából kitűnik, hogy ekkor az egyik talpcsoportnak minden emelkedő mozgásával a másik talpcsoportnak ereszkedő mozgása áll szemben úgy, hogy a szóban forgó szakaszokban (S2) a megenielési és leereszkedési munkák egymást kompenzálják. Ugyanezt érhetjük el a (III) és (IV) talpcsoportoknál is úgy, hogy a (111) talpcsoport az (I) talpcsoporttal és a (IV) talpcsoport a (TI) talpcsoporttal sz in krónikusan dolgozik. Lehet azonban, amint a 4. ábrában látható, a (III) talpcsoportot (S4)-el az (I) talpesoporthoz képest és a (IV) talpcsoportot szintén (S4)-el a (II) talpcsoporthoz képest eltolni. Ha már most az (I, II, III, IV) talpcsoport által a járműben egyidejűleg létesített (tehát az egymás alatt álló) negyedmozgásokat, melyeknek abscissahossza (S4), megtekintjük, akkor látjuk, hogy egyidejűleg mindig négy negyedgörbének összege van jelen, melyek összerakva egy egész (x, y, z) görbét alkotnak, vagyis hogy ezen mozgásoknak algebrai összege a megfigyelt kis szakaszokban (S2) mindig zéró. Két talpcsoportnak egy közös talpszékeu való ágyazása, amint ez az 1. ábrában föltüntetett foganatosításnál súlymegtakarítás céljából és egyéb okokból történt, a mozgási jelenségeknek az (82) darabbal történő kölcsönös eltolása az (I) és (II), illetve a (III) és (IV) talpcsoportoknál a talpszéknek igen erős ingadozását okozná. Ezen mozgás a kilengésnek felével csökkentetik, ha az eltolás egyazon talpszékhez tartozó két talpcsoportnál nem (82), hanem (S4). Ezen eltolás az 5. ábrában van föltüntetve. A járműnek egyidejű összmozgása itt is mindig