71709. lajstromszámú szabadalom • Önműködő biztosítóberendezés elektromos vezetékhálózatok számára

jMe.srje*eiit 1920. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZAB AD A LM I HI VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71709. szám. VIIle. OSZTÁLY. Önműködő biztosítóberendezés elektromos vezetékhálózatok számára. HÖCHSTÁDTER MÁRTON MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1915 augusztus hó 2-ika. Elsőbbsége 1914 október hó 24-ike. A találmány tárgya elektromos veze­tékhálózatokhoz való biztosítóberende­zés, melynek célja abban áll, hogy a föl­lépő zavarokat, pl. szigetelési hibákat a hálózat illető szakaszainak végein jelezze és ezen szakaszokat önműködően kikap­csolja. A találmány lehetővé teszi, hogy a zavar, pl. szigetelési hiba már keletke­zésekor szakaszonként jeleztessék, ill. a kikapcsolás megtörténjék, mielőtt még a keletkezett hiba veszélyes rövidzárla­tig fokozódnék. A hibás helynek ez a sza­kaszonként való jelzése, illetve kikapcso­lása nagy műszaki-haladást jelent nem­csak abból a szempontból, hogy az ily en hibák a hálózat többi részeit is veszélyez­tető túlfeszültségeket eredményeznek, hanem abból is, hogy erős rövidzárlatok kikapcsolása a legújabb fölismerések szerint, nagy teljesítményeknél a telepre rendkívül veszélyessé válhatik. A jelzett előnyök a találmány szerint azáltal éretnek el, hogy a szakaszvégeken úgyszólva mesterséges hibahelyek (áram­­átbocsátó helyek) létesíttetnek azon za­varok számára, amelyek az illető szaka­szon a rendes üzemnél egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő potenciájú, egy­máshoz tartozó vezetékágak között fel­lépnek. A vezetékágak úgy keletkeznek, hogy a rendes vezetéket két vagy több párhuzamos, egyenlő vagy nem egyenlő ágra osztjuk, vagy pedig egy segédveze­téket fektetünk le, vagy más módon ál­lítunk elő egyenlő potenciálú vezetékeket. A jelző, illetve kioldóvezetéket aztán az összetartozó vezetékágak közé iktatott mesterséges hibahelyek hozzák műkö­désbe mint áramátbocsátó helyek. E cél­ból az egyenlő potenciálú, egymáshoz tartozó vezetékágakat a hálózat biztosí­tandó szakaszainak végein alkalmas impedanciák iitján kötjük egymással össze, mely utóbbiakat áttörési ellenállá­sokkal, pl. levegőben vagy vákuumban létesített szikraközökkel, gázkisülési csö­vekkel vagy effélékkel hidaljuk át. E berendezés folytán egy-egy szakasz vezetékágai a hálózaton gyorsan átsictő elektromos állapotváltozásoknál is lehe­tőleg egyenlő potenciálon maradnak és csak megzavart szakaszon szűnik meg a vezetékágak egyenlő potenciálja. A meg­­zavarási folyamat ugyanis hibaképződés közben sohasem fog a két vezetékágból ugyanazon módon kiindulni, mivel az

Next

/
Oldalképek
Tartalom