71618. lajstromszámú szabadalom • Építőkő

tos oldalaknak felelnek meg, görbék, célszerűen körívek szerint vannak alakítva, ami által a falazatot alkotó kövek között különösen jó kötések éretitek el. Itt is lehet, ha kívántatnék és a mi szakadozott vonalakkal jelezve van, különleges sarokkövekét alkalmazni. A 11. ábra másfél téglavastagságú falat ábrázol ugyanoly alakú kövekből, mint a 10. ábrán, azzal a különbséggel, hogy a függélyes lyukak, illetve cellák eltérően vannak alakítva. A 12. ábra másfél téglavastagságú falat mutat, melynek kövei a (i. és 7. ábráknak megfelelően másfél téglavastagságával bi rnak. A 13. ábra a 12. ábrának megfelelő kövekből alakított két téglavastagságú falat ábrázol. Itt azonban a függélyes lyukak nincsenek bemutatva. 12. és 13. ábrán föltüntetett kövek a 10. és 11. ábrákon bemutatott kőalakokkal kapcsolatban is alkalmazhatók. Mint már említettük, a találmány lényege a T-alakú építőkő különböző részeinek oly méretezésében rejlik, hogy a zeg-zug vonalban fallá összeállított kövek egymásba illeszkednek, anélkül, hogy a kövek között hézagok maradnának és pedig olykép, hogy a T-alak (1) fejrészétől kiinduló (2) szár pontosan beleillik abba a térközbe, mely a kövek között létesül, ha két egymás mellett fekvő ily kő oldalélével, illetve az (1) fejrész (3, 4) oldalaival Összeér, összehasonlítás kedvéért a 3. ábra szerint egy alkalmazhatlan méretezésű foganatosítási alak van bemutatva, mely azáltal keletkezik, hogy az (1) és (2) részek egyike vagy mindkettő a kő hosszirányában túlnagy kiterjedést kapott. Hogy az Összetartó képességet az egyes kövek között fokozzuk és ezzel az ily kövekből összeállított falat erősbítsük, a 4. és 5. ábrákban föltüntetett alakokat alkalmazzuk. Itt a (7) részek, melyek a (2) szárral szolét képeznek, vagy a 4. ábra szerint úgy vannak alakítva, hogy a (2) szárak oldalaival hegyes szöget képeznek ! vagy az 5. ábra szerint úgy, hogy a (2) szárak mellett (8) kivágások vannak alkalmazva, minek folytán két ily rész pontosan "egymásba illeszkedik, esetleg egy kis hézaggal, hogy kevés habarcsot vehessen föl. A 6. és 7. ábrákon toltüntetett T-alakú építőkő a már leírtaktól abban különbözik, hogy az (1) fejrésznek megfelelő még egy (5) fejrésszel van ellátva, mely az (1) fejrész közvetlen folytatását képezi és alkalmas nagyságú (9) részeivel az (1) fejrészen túlmegy. Ez az alak is alkalmas sarokkötésekre, a nélkül, hogy hézagok keletkeznének. A 8. és 9. ábrák az 1. és 2. ábrákon ismertetett építőkő oly módosítását mutatják, hogy úgy az (1) fejrész, mint a (2) szár szög alatt összeérő (7) és (10) részek^ kel rézsútosan haladnak vagy egymással hegyes szöget képeznek. Ezáltal oly kőalak képeztetik, hogy egy ilyenekből összeállított falból egy követ nem lehet kiszakítani, anélkül, hogy a követ vagy a falat szét nem zúznók, mert a rézsútos élek a kiszedésnek útját állják. A kövek, mint a rajzokból látni lehet, úgy vannak egymáshoz illesztve, hogy közöttük hézagnem keletkezik. Hogy azonban a kövek ezen alakját akkor is lehessen alkalmazni, ha több kőréteget egymás mellett a fal vastagsága irányában vagy sarkokat akarunk képezni, legalább a kövelc egy részét kell a szárak végén (11) tompaszögű kivágásokkal ellátni. Ha ily (11) kivágások vagy azoknak részei a falazatban kifelé kerülnek (8. ábra), habarccsal vagy más ilyen anyaggal tölthetők ki, hogy a falfölület sík legyen. Lehet azonban ezen esetekben megfelelően alakított köveket is alkalmazni (9. ábra), melyeknél a rézsútos részek az (1) fejrész széleivel párhuzamosak. A 10. ábra bal oldalán ábrázolt építő köveknél a T-alak meg lett ugyan tartva, de az (1) fejrész és a (2) szár ugyanaz irányban haladó részeiken az egyik oldalon homorúra és a másikon domborúra vannak alakítva úgy, hogv az összeérő