71482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen kondenzálható gázkeverékek elválasztására

akkor a kompresszor által az elválasztótér leg­fölsöbb részéből vagy esetleg a fesztelenítő­gép mögött lévő helyről az alacsonyabb hő­mérsékleten forró alkatelem (levegőnél tehát a nitrogén) egy részét szivatjuk le, az elvá­lasztótérben uralkodónál nagyobb nyomásra vagy kritikus nyomására sűrítjük és az el­választótérbe oly mócfon vezetjük be, hogy emellett ez az alkatelem fűtőhatást fejtsen ki és csöppfolyóssá váljék, mire azt folya­dékalakban az elválasztótérbe fecskendezzük vagy alacsonyabb nyomáson külön hűtőve­zetékekbe expandáltatjuk és elpárolgása által megfelelő mennyiségű keveréket vagy oxigént csöppfolyósítunk. Vízgáznak alkatrészeire való elválasztásánál erre a célra a hidro­gén nem használható előnyösen, minthogy kritikus pontjai, valamint forrpontjai is túl­ságos mélyen fekszenek. Itt tehát az első igénypontban jellemzett korlátozott eljárásra vagyunk utalva, ami azonban az említett esetben a hatást nem nagyon befolyásolja, mert a hidrogén az alacsony nyomásra való expanziójánál még gázalakban is annyi hi­deget tesz szabaddá, hogy a többi alkatrész csöppfolyósítását hozzákeveréssel érhetjük el. Mindkét esetben azt a műszakilag lénye­ges előnyt érjük el, hogy a magas nyo­mású kompresszor tisztátalan ságoktói, pl. víztől és szénsavtól teljesen mentes, tiszta gázt szív be úgy, hogy a kompresszor tisztítása teljesen fölösleges és a tisztító­szerkezetet meg lehet takarítani. Ezenkívül a magasabb nyomás következteben kisebb fölületű fűtőkigyócsöveket alkalmazhatunk. A leírt eljárásnál továbbá egyetlen kom­presszorral is célt érünk, ha egy vagy két magasabb kompressziófokozattal bíró foko­zatos kompresszort alkalmazunk, melynek magasnyomású fokozatát oly kicsire mére­tezzük, hogy az a csöppfolyósítandó gáz­mennyiségnek feleljen meg és melynek szívóoldala vezeték útján az elválasztótér alsó vagy fölső részével vagy a gázvezetékek valamely más alkalmas helyével áll össze­köttetésben. A mellékelt rajzon néhány, az új eljárás kivitelére alkalmas készülék van föltün­tetve. Az 1. ábra a készülék egy foganatosítási alakjának függőleges metszete, melynél az elválasztótér függőleges helyzetű és ellen­áramú készülékkel van körülvéve; a 2 ábra ugyanezen rendszer alapján dol­gozó készülék függőleges metszete, mimel­lett azonban az elválasztótér vízszintesen és nem függőlegesen van elrendezve ; a 3. ábra a 2. ábrára merőleges metszetet mutat; a 4. ábra az elválasztótér más foganatosí­tási alakjának vázlatos metszete az 5. ábra A—B vonala szerint; az 5. ábra a 4. ábra C—D vonala szerint vett <netszet; a 6. ábra függőleges elhelyezésű és a fesz­telenítőgépet körülvevő elválasztótér függő­leges metszete; a 7. ábra az 1. ábrához hasonló készüléket mutat, melynél azonban a kritikus nyomás alatt álló gáz előhűtését közvetlenül a fesz­telenitőgép exhausztora végzi, mire a gáz az elválásztótérben elrendezett kigyóesövön megy át. Ezen ós az 1. ábrán föltüntetett készülék egyéb szerkezeti különbségei alább vannak ismertetve. A 8. ábra az elválasztótér más gyűrűalakú kiképzésének vázlatos metszete. Az 1. ábrán föltüntetett készüléknél a (d) elválasztótér az fa) ellenáramú készülék ál­tal van körülvéve. Utóbbiban a csavarme­netben haladó (al) fal a spirálisalakú (a2) csatornát létesíti, melyben a (b) kigyócső van elrendezve. Ebber a kigyócsőbe az alacsony (5—10 at.-nyi) nyomású levegőt (n)-nél vezetjük be; a levegő a kigyó­cső egész hosszán áthalad és ezután az (i) fűtőkígyócsőbe megy . át, mely a (d) elválasztótér közepén van elrendezve és (l)-nél végződik úgy, hogy az alacsony nyo­mású levegő az (i) kigyócső elhagyása után a (d) elválasztótérbe távozik. A (d) térből a levegő az (m) csöven át a (c) fesztelenítp­géphez halad és innen fesztelenített, hideg állapotban a (hl) csövön és az (y) téren át a (h) hűtőkigyócsőbe vonul, msly a (d) tér közepén úgy van elrendezve, hogy a falai az (i) kigyócső falai között fekszenek. A (h) kigyócső alsó vége a kígyózó (a2) csator-

Next

/
Oldalképek
Tartalom