71482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen kondenzálható gázkeverékek elválasztására
— 3 -nába torkollik úgy, hogy a hideg, fesztelenített levegő a (h) kigyócső elhagyása után az (a2) csatornán a (b) kigyó csőben áramló levegőhöz ellenáramban halad és a csatornát (o)-nál elhagyja. Innen a levegő vagy vákuumszivattyúhoz halad vagy a szabadba lép ki vagy az alacsony ayomású kompresszor szívóoldalához megy, mely a kompresszorból a levegő (n)-nél az (a) kigyócsőbe lép. Nyilvánvaló, hogy a (d) térben az (i) kigyócsőből kilépő levegő részben csöppfolyósíttatik, minthogy először is a (h) kigyócsőből a (a2) csatornába átlépő hideg, fesztelenített levegő által, másrészt a (d) térben a(h) kigyócső vei való közvetlen érintkezés által lehűttetik. Ennek következtében az oxigénnek az a törekvése lesz, hogy a (d) tér alsó részében összegyűljék, míg a nitrogén fölszáll. A (d) tér alsó részéről most az oxigéndús levegő a (p) csövön át a hűtőköpennyel ellátott (P) kompresszorhoz szivatik, meiy a levegőt magasabb nyomásra (pl. 40—60 at.-ra) komprimálja. Ez a nagy fokban komprimált levegő — 60° C. vagy nagyobb hőmérsékleten a (q) csövön át visszaszoríttatik és az (r) fütőkigyócsőbe lép, mely az (i) kigyócsövön belül van elrendezve és annak egész hoszszára kiterjedve az (11) fojtószelepnél végződik. Ezen szelepen át a nagy nyomású levegő a (d) térbe lép. Minthogy a levegőnek az (r) csőben nagy nyomása van, ezen csőben természetesen csöppfolyós állapotot vesz föl, míg az (11) szelep elhagyása után expandálni törekszik és így a levegőnek a <d) csőben való lehűtését elősegíti. Hasonló módon a nitrogéndús levegő az (m) csőből a (pl) csövön át a (Q) kompreszszorba szivatik, mely azt magasabb (pl. 40—60 at.-iiyi) nyomásra komprimálja. Ez a nagy nyomású levegő — 60ü C. vagy még nagyobb hőfokon a (q>) csövön át visszavezettetik és az (rl) kigyócsőbe lép, mely az (i) és (r) csöveket hosszuk egy részén körülveszi. Az (rl) kigyócső az (1") fojtószelepben végződik. Ezen szelepen át a csöppfolyós nitrogén a (d) elválasztótérbe lép, miközben természetesen expandál és hideget fejleszt. Ezenkívül a (d) elválasztótér alsó részéből, ahol oxigén vagy oxigéndús levegő gyűlemlik össze, az (x) cső ágazik el. Az oxigén vagy az oxigéndús levegő tehát az (x) csőbe lép és az (y) kamrában elrendezett (yl) kigyócsőbe száll föl. Minthogy ezt a kamrát expanziósgép ki puffogása hűti, a gáz az (yl) kigyócsőben csöppfolyósíttatik és ezután a (d) elválasztótér közepére vezettetik, ahol a cső meg van görbítve és folyadékzárat képez. Hasonlóképen az (m) csőtől is a (v) cső a (v2) kigyócsőhöz vezet, mely szintén az (y) kamrában van elrendezve. Ennek folytán a (v2) kigyócsőbe nitrogén vagy nitrogéndús levegő lép be, itt csöppfolyós halmazállapotba megy át és a (vl) csövön keresztül a (d) elválasztótérbe vezettetik, ahol az elpárolgás által ismét hideg fejlődik. Mint már említve volt, a (h) kigyócső a (d) elválasztótérben foglalt levegőt vagy gázt lehűti, míg az (i, r, rl) kigyócsövek fűtőbehatást idéznek elő. Ezen váltakozó fölhevítés és lehűtés által váltakozó csöppfolyósítás és elgőzölögtetés következik be, ami az alkatrészek elkülönítését kedvezően befolyásolja. A csöppfolyós oxigén az (e) térben gyűl össze és az (f) csapon át lebocsátható. A 2. és 3. ábrán vízszintes elrendezésű készülék van föltüntetve, mely ugyanazon elv szerint dolgozik, mint az 1. ábrán látható szerkezet. Az (a) ellenáramú készülékben a (b) kigyócső van elrendezve. Ezen készülékbe (n)-nél 5—10 at. nyomású levegőt vezetünk be. Miután a levegő a (b) kigyócső egész hosszán végigvonult, két S-alakban hajlított (i) kigyócsőbe lép, melyek a (d) elválasztótér egész hosszára kiterjednek és az (1) qsőben végződnek, mely viszont a (d) tér közepén torkollik be. A (d) elválasztótér a függőleges (dl) falak által rekeszek sorára van osztva, melyek azonban fölváltva alul és fölül át vannak törve úgy, hogy a levegő készülék egyik végétől a másikig áramolhat. A levegő a (d) elválasztótérből az (m) csövön át a (c) expanziósgépbe lép, majd a (hl) csövön át az (i) kigyócsövekhez merőleges három (h)
