71467. lajstromszámú szabadalom • Réselő- és kőzetfúrógép
— 2 -zavarólag hat, mert a légsürítés sokkal hatályosabb. í A légütköző kiküszöbölése két, egyes működésű, önmagában ismert sűrítő elrendezése ós az ugyanazon tengelyről meghajtott sürítőforgattyú egymáshoz képest való elhe!yezése által sikerül. Ha ugyanis a verődugattyú gyűrűfölülete számára való sürítődugattyú a verődugattyú teljes fölülete számára való sürítődugattyúja után siet, akkor a munka állandó. Verés közben a verődugattyú előtt még mindig szívófeszültség uralkodik, mely csak a fölcsapódás pillanatában emelkedik atmoszférikus nyomásra. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrái a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tüntetik föl vázlatosan. A sűrítő a két egymáshoz szög alatt elrendezett, oldalas (25, 26) nyílásokkal ellátott (1) és (2) hengerből áll (1. ábra), melyek a (3) forgattyútok útján vannak egymással egyesítve. A (4, 5) siirítődtigattyúk meghajtása, á (6, 7) hajtórudak közvetítésével, a (8) forgattyútengelyről történik. A (9) verőhenger az (1) hengerrel a (11), a (2) hengerrel pedig a (12j vezeték útján közlekedik. A (12) vezeték a (13) verődugattyú előtti (A) térbe torkollik, a mellső (14) hengerfödő közvetlen közelében, mely födő a • verődugattyúnak ezen födőliöz való iitődésének megakadályozására (19) rugót zár be. A (11) vezeték két (15, 1G) ágra oszlik, melyek közül a (15) ág a (17; hengerfödőtől oly távolságban torkollik a (9) hengerbe, mely kisebb a (13) dugattyú köpenyvonalánál. A (16) mellékcsatorna, melybe egy a henger belseje felé nyíló (18) visszacsapó szelep van beépítve, a (9) henger tengelyével párhuzamosan a (17) hengerfödőbe torkollik. Körülbelül a (9) henger közepén kifelé nyíló (21) visszacsapó szeleppel ellátott (20) kipuffogó csatorna van elrendezve, mely a (22) csappal' elzárható. A (13) verődugattyú a verőmozgáson kívül a szokásos forgómozgást kapja, hogy a szerszám csúcsának ütközési helye állandóan változzék. Ezen forgó mozgást a verőr dugattyú ismert módon a (23) kilineskeréktől befolyásolt (24) csavarorsótól kapja, mely a verődugattyúnak a fúrt lyukból kifelé való mozgásánál helytáll és ennek következtében a verődugattyút a, szerszámmal együtt elforgatja. Verés közben ellenben a kilincskerék szabadon foroghat úgy, hogy a verődugattyú ezen mozgás alatt nem forog. A leírt gép működési módja a következő: Az ütés azalatt létesül, míg a (8) forgattyú az (a, b, c) ívet befutja (1. ábra). Ha a sürítőhengerek tengelyei egyazon egyenesbe esnének, vagy pedig ha a (7) hajtórúd a (8) forgattyúhoz képest akként elhelyezett forgattyúra hatna, hogy az (1, 2) hengerek egymáshoz képest elfoglalt szögállása kiegyenlítődnék, akkor mindkét sürítődugattyú egyidejűleg jutna holtpontjába. A (7) hajtórúd már akkor foglalná el a (c) állást, amikor a (6) hajtórúd még csak (b) állásba jutott el. Az (5) dugattyú a verődugattyú előtt, az (A) térben lévő levegőt ezen verődugattú kitolásának másik felében sűrítené úgy, hogy az légütközőre találna. Az ütés tehát már befejezése előtt gátoltatnék. Az (1, 2) hengerek szögállása folytán, az (5) dugattyú a (4) dugattyúhoz képest előresiet, még pedig úgy, hogy az (5) dugattyú csak akkor éri el holtpontját, ha a (13) verődugattyú kilöketetf. A verődugattyú verőmozgásának egész tartama alatt az (A) térben az atmoszférikusnál kisebb nyomás uralkodik, mely csak az ütés pillanatában emelkedik atmoszférikus nyomásra. Az atmoszférikusnál kisebb nyomásról az atmoszférikus nyomásra való átmenet a verődugattyú mozgásának folyománya, mely verődugattyú szintén sűrítő munkát végez. A verődugattyú előtti gátló légpárna ily módon teljesen ki van küszöbölve. Mihelyt a verődugattyú a (20) csatornát szabaddá tette, a sűrített levegő a (B) térből kiáramlik, a (4) sürítődugattyú az ütés befejezése után azonnal az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomást létesít, tehát a túlnyomásnak atmoszférikus nyomásra való redukálására nem kell munkát végeznie. Az (5) dugattyú a verődugattyú kilökése után azonnal megkezdi sűrítő munkáját.
