71467. lajstromszámú szabadalom • Réselő- és kőzetfúrógép
Annak ellenére, hogy a (B) térben az atmoszférikusnál kisebb, az (A) térben pedig túlnyomás uralkodik, a verődugattyú kezdetben mellső végállásában marad meg, mivel a tömeghatást le kell győzni. Csak lia a (8) forgattyú a (d) állást elérte. kezdi meg a verődugattyú visszafelé való mozgását. A (g) forgattyúállásnál a visszavonulás be van fejezve' (2. ábra). A forgattyú (d—e) út alatt a (4) dugattyú szívást fejt ki, míg az (5) dugattyú a forgattyú (d—e—f) útja alatt sűrít. Az (e—f—g) úton a (4) dugattyú sűrít, míg az (5) dugattyú az (f-g) úton szívást fejt ki. Az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomás a (B) térben és a túlnyomás az (A) térben nagyobb, tehát a verődugattyú visszavonulásának vége felé csökken úgy, hogy eleven ereje fokozatosan fölemésztetik. Mindenekelőtt azonban a még jelenlévő sűrített levegő a (21) szelepen át az (A) térből kiáramlik, mihelyt a dugattyú a (20) csatornát fölfedte. A verődugattyú visszafelé való mozgásának befejezése után rövid ideig hátsó holthelyzetében marad meg, pedig a. forgattyú {g—a) útja alatt. A hátrafelé való mozgásból a kilökésbe való átmenet enyhén, heves lökések és szivattyútöbbletmunka nélkül megy végbe. Mégis, biztonság kedvéért, külön berende zésről gondoskodunk, mely a verődugattyúnak a hátsó (17J hengerfödőhöz való ütközését teljesen kizárja. A (11) vezeték szétágazása és a divergáló (15, 16) csatornák Detorkolási helyeinek sajátos elrendezése folytán ugyanis a verődugattyú mögött légpárna keletkezik, ha a dugattyú hátrafelé való mozgásánál a (15) csatornát átlapolja. A nyomólég mindaddig, míg a (15) csatorna zárva van, a (16) csatornán és a (18) szelepen át áramlik be. A (12) vezetéknél is elrendezhetünk megfelelő mellékcsatornákat, ha azok célszerűnek bizonyulnak. A szükséges friss levegőt a sűrítő a (25, 26) nyílásokon át szívja be, melyek, szükség esetén, kifelé nyíló visszacsapó szelepekkel elzárhatók. A (20) csatorna és a (21) visszacsapó szelep elrendezése egyszersmind megadja annak lehetőségét, hogy a gépet nehéz és könnyű ütésekre beállíthassuk. A leírt munkamódnál nehéz ütések méretnek. Ha a gépnek könnyű ütéseket kell mérnie, a (20) csatornát a (22) csappal részben vagy egészben elzárjuk. Ennek következtében a nyomólevegő a kilökés és visszavonulás után ki nem áramolhat. A dugattyú mindig légpárnába ütközik, mely mozgását gátolja. A gép gyengén ver. Természetes, hogy az (1) és (2) hengerek tengelyeit egymáshoz képest nem szög alatt, hanem egy egyenesben is rendezhetjük el, amikor is a hajtórudakat természetesen egymáshoz képest elhelyezett, külön forgattyúkkal kall ellátnunk. Egy kipuffogó szelep helyett kettőt is rendezhetünk el a verődugattyúban, ha azt a henger méretei vagy más körülmények megkívánják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Réselő- és kőzetfúrógép, a verődugattyú és a sűrítő között ide-oda lengő légoszlopokkal, azáltal jellemezve, liog}r a nyomólég a verődugattyú minden egyes kilökése és hátrafelé való mozgása után, a verődugattyú kipuffogó szelepén át kiáramlik. 2. Az 1. alatti igény szerinti réselő- és kőzetfúrógép, azáltal jellemezve, hogy a kipuffogó szeleppel elzárt kipuffogó csatornába, az ütés erősségének szabályozására elzáró szerv van beépítve. 3. Az 1. alatti igényben védett réselő- és kőzetfúrógép foganatosítási alakja, két egyes működésű sűrítővel, azáltal jellemezve, hogy a verődugattyú gyűrűfölülete számára való sürítődugattyú a verődugattyú teljes fölülete számára való sürítődugattyú után siet. 4. A 3. alatti igényben védett réselő- és kőzetfúrógép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a sürítőhengerek. az előresietési szöggel vannak egymáshoz képest elhelyezve, míg a sürítődugattyúk hajtórúdjai ugyanazon forgattyúra hatnak. 1 rajzlap melléklettel.) ALIAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA CUDAPESTBB
