71406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a jódkalcium szerves származékainak előállítására

I ! .Megjeleni 1917. évi szeptember üó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71406. szám. IV/t>/3. OSZTÁLY. Eljárás a jódkálcium saervss származékainak előállitáaá*a.. CHEMISGHE FABRIK ARTHUR JAFFÉ CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1910 dec»mb«i bó 8-iké. A gyógyászatban leginkább használt jódkészítmény a jódkálium, melyet érőteljes ét gyors hatása miatt részesítenek előnyben. A jódkálium azonban nem kívánt mellékhatások sorát idézi elő, melyek «jodizmus» néven foglaltatnak össze (lásd Gulenburg •Real-Encyclopádie d. gesamt. Heilmed.® 4. kiadás, 7. kötet 387. oldal). Ezért már régóta fáradoznak pótlókészítmények létrehozásán (sajodin, joglidine, jodoatarin stb.) Ezen készítmények jodizmust rendszerint egyáltalában nem, vagy csak igen korlátolt mértékben okoznak, hatások azonban a jódkáliuménál) sokkal gyöngébb és lassúbb. A jódkálium legjobb helyettesítője a jódkálcium, amennyiben hatása legalább olyan erős, mint a jódfcáliumé, sőt talán még erősebb, minthogy a jód a kálciumboz lazábban van kötve, mint a jódkáliumban a káliumhoz. Ezenkívül a kalcium egyáltalában gyulladáseileneseíi hat (lásd Cniari és Januschke, «Wiener Klinisebe Wocbenschrift» 1910., 12. szám továbbá Leo, «Deut3Ch-med. Woehenschrift» 1911., 1. szám 6. oldal) úgy, hogy jódkálcium használata után Jodiztaus sem mataíkozik. Égért a szakirodalomban már ajánlották is a jódkálciamnak jódkálciummal való helyettesítését (lásd «Acpztl. Rundschaű)) 24. évf., 24. kötet, 18. szám 614. oldal). A jódkáleiamnak gyógysz«rkéirt V&Í6 ki" terjedtebb használatát azonbafi eddig két körülmény akadályozta és pedig 1. a* * körülmény, hogy a jódkálcium könnyért szétfolyik, ami a pontos adagolást tebetetlaané teszi és a 2. az a körülmény, hogy a jé4-kálemm a lervegőn bomlik (lásd Ogtwald «Grundlinien der anorgasiseh&B Ch«fflie* 2. kiadás 537. oldal ég Datttner «H»fldb. def anorg. Chemie® 1894., % kötél, II. rési, 306. oldal). A jódkálciumnak szerves anyagokkal Vadé vegyületéről az irodalom eddig semmit sem tartalmaz. Az ilyen vegyületek . előállításánál megállapítottuk, hogy azok teljesen állandóak, azaz sem széjjel nem folynak, seffl meg nem bomlanak. A gyógyászatban való alkalmazás szempontjából természetesen főkép a iódtcálciumsak szerves anyagokkal való olyan vegyületei fontosak, melyek neutrálisán reagálnak és a szervezetbea könnyen alkatelemeikre, t. i. jédkáícrasara és szerves maradékra esnek szét. Ezen követelményeknek a neutrális vagy csaknem neutrális szerves ammoniaszármazékokkal vató vegyületek, pl. a jtökálciftmnak szabad vagy láncolatos aminosavakkal vagy karbamidokkal való vegyületei felelnek meg. Karbamidnak földalkálibromidokkal való