71368. lajstromszámú szabadalom • Fekvő bútor osztott nyugvófölülettel

- 2 -1., 2., 3. és 4. ábrák a találmány, egyik foganatosítási alakjának a 2. ábra I—I vonala szerint vett hosszmetszetét, fölülnézetét, homloknézetét és az 1. ábra II—II vonala szerint vett harántmetszetét tüntetik föl. Az 5. ábra egy másik foganatosítási alaknak vázlatos nézetét mutatja. Az 1—4. ábrákon föltüntetett példánál (1) fekvőbútornak a (2) csap körül elforgatható keretszerű fölső része és (3) a (4) csap körül elforgatható keretszerű alsó része. Az (1) fölső, illetve (3) alsó rész szomszédos végei el vannak egymástól választva és a szomszédos érintkező éleken kivülállóa-n, a keret mindkét ol- | dalán lelógó és alsó végükön csuklósan kapcsolt (5) és (6) ollószerű karok révén vannak egymással összekapcsolva. Az (1) és (3) fölső-, illetve alsó rész szomszédos éleinek ezen elválasztása és azoknak az ollószerű szerkezet révén való összekapcsolása lehetségessé teszi, hogy az (1) fölső rész fölállítása alkalmával (lásd az 1. ábra eredményvonalas részletét) a fölső-, illetve alsó rész szomszédos élei egymáshoz képest szétlengjenek és ennek következtében az ezen részeken nyug*vó (7) derékalj akadály nélkül, teljesen behajolhasson. Ennélfogva a derékalj (8) fölső része, a fekvőföliilet (1) fölsőrészének fölállítása alkalmával nem csúszik ezen (1) föliileten fölfelé úgy, hogy az (1) fölső rész és a derékalj között minden súrlódást elhárítottunk és a fölső rész könnyű forgathatóságát értük el. Az (5) és (6) ollószerű karok vezetésére a fekvőbútor mindkét oldalon egy-egy (9) vezetőrúd van elrendezve, amelynek egyik vége a két ollószerű kar (10) csapjához, másik vége (12) merev tartókeret (11) helytálló csapjához van csuklósan hozzá erősítve. Nehogy a derékalj az (1) fölső rész leeresztésénél a résbe beszoruljon, szögletes keresztmetszetű (13) csuklóscsappantókat alkalmazunk az (1) fölső rész mindkét oldalán, amely csappantok lazán ráfeküsznek a (3) alsó rész szemben fekvő oldal részére, miáltal fölállított fölső rész esetén a fölső- és alsó rész közötti rést áthidalják. Az (1) fölső rész (2) csapjai a (14) bakokban vannak ágyazva, amelyek a (12) tartóváz oldalaira támaszkodnak. Az (1) fölső rész mozgékonyságának növelése céljából annak (2) - csapjai á íöíső rész oldalain és pedig oly helyeken vannak elrendezve, hogy a derékaljon fekvő egyén magát a (2) csapokhoz képest egyensúlyi helyzetbe hozhatja, miközben a fölső résznek az indifferens egyensúlyi helyzet következtében esetleg beálló billenésszerű mozgása meg van akadályozva. Az (1) és (3) fölső-, illetve alsó rész beállított helyzeteinek rögzítése céljából, 1 a (16) rögzítőpecekkel ellátott (15) rúd egyik vége a (12) tartókeretre van csuklósan ráerősítve, míg a rúd másik vége a (12) tartóvázban ágyazott (17) haránttengelyre erősített (17a) karral csuklósan és szabad mozgási köz meghagyásával van kapcsolva. A (17) haránttengely mindkét végén egy rövid (18) • üreges kar van, amelybe a (20) fogan-I tyúval ellátott hosszabb (19) kar beilleszthető. E (19) kar tehát a szükséghez képest akár a jobb-, akár a baloldali (18) karba illeszthető be, miáltal a (17) tengelyt akár bal kézzel, akár jobbkézzel elforgathatjuk. Az (1) fölső rész (21) haránttengelyére a (22) fogas szegmens van rászorítva, amelynek fogai közé a (16) rögzítőpecket benyomhatjuk. A (22) fogasszegmens két (23) merevítő tartóval van az (1) fölső rész harántrészével mereven összekötve. A fekvőbútort használó személy úgy fekszik az (1) és (3) fölső-, illetve alsó részre, hogy a fölső rész (2) forgócsapjaihoz képest egyensúlyi helyzetben legyen. Ha már most fekvő helyzetéből át akar térni az ülő helyzetbe, akkor a (20) foganttvú meghúzása és ezzel a (19, 18, 17) és (15) szerkezeti részek forgatása ré-' vén kiemeli a (16) rögzítőpecket a (22) fogasszegmensből és fejét könnyedén föl-