71368. lajstromszámú szabadalom • Fekvő bútor osztott nyugvófölülettel

emeli. A személy súlypontjának a csekély és erőlködés nélküli áthelyezése elegendő az (1) fölső résznek a kivánt ülőhelyzetbe való átfordítására. Ha a kivánt helyzet el van érve, akkor a bútort használó személy a bútor lábrésze felé forgatja a fogantyút és a fekvőhely fölső részét a (16) rögzítőpeceknek a (22) fogasszegmensbe való szorítása révén a beállított helyzetben rögzíti. Az (1) fölső rész fölálllítása alkalmával a fölső- és alsó rész oldalrészeinek egymásfelé fordított végei egymástól szétlengenek és a (13) csuklós csappantok áthidalják az e részek közt keletkező hézagot. A fölső- és alsó rész szomszédos éleinek egymástól való eltávolodása következtében, a (7) derékalj akadály nélküli, tökéletes behajlásához helyet nyerünk úgy, hogy a derékalj nem csúszik fölfelé a fölső részen és nem okoz ott súrlódást. A derékaljnak ezen akadály nélküli behajlása következtében és a bútort használó személynek a mintegy mérlegrúd gyanánt szolgáló (1) fölső rész forgáscsapjához képest egyensúlyi helyzetbe való beállása folytán a fölső rész helyzete külső segítség nélkül oly könnyén megváltoztatható, hogy a törzs izmainak legkisebb megerőltetése is fölöslegessé válik, ami különösen fontos kiméletet igénylő törzsbajban szenvedő személyeknél. A (1) fölső rész fölállítása alkalmával, a (3) alsó rész fölső része lesülyed, miközben az alsó rész forgása a (12) tartó vázon helytállóan ágyazott (4) csapok körül történik. Ha az illető személy ülőhelyzetéből ismét át akarja magát helyezni a fekvő helyzetbe, akkor a (20) fogantyút ismét maga felé húzza és hátrafekteti fejét, miáltal az (1) fölső rész lesülyed. A (20) fogantyúnak a fekvőbútor lábfelőli része felé való forgatása révén a (16) rögzítőpecket ismét beleszorítja a fogasszegmensbe, miáltal a fölső részt lesülyesztett helyzetében rögzíti. A fölső résznek sülyesztése, ép úgy mint annak emelése, minden megerőltetés és billenésszerű mozgás nélkül történik. Az (1) fölső rész lesülyesztésénél, a fölső- és alsó rész szomszédos végei ismét egymásfelé lengenek és a (13) csappantok áthidalta hézagok ismét záródnak. A kétrészből álló nyugvófölületen már most a (33) lábrész, az ülő és a fejrésztől függetlenül, emelhetően és sülyeszthetően van elrendezve. A fekvőfölület (3) része könyökszerűen lefelé van hajlítva, hogy helyet nyerjünk a (33) lábrész mozgatására. A keretszerű (33) lábrész szilárdan össze van kötve a forgattyúszerű (35) tengely száraival, mely tengely a nyugvófölület (3) alsó részének könyökszerűen lefelé görbített (34) oldalsineiben forgathatóan van ágyazva. A (35) tengely mindegyik szárán egy-egy kerületén hornyolt (36) excenter van megerősítve, amelyeken a (37) drótkötelek egyik vége rögzítve van, míg e kötelek másik végei a (34) oldalsinek (38) harántrúdjára függesztett (39) rugókhoz vannak kapcsolva. A (39) rugóknak célja, hogy a (33) lábrészt emeljék, mimellett az emelőerő az excenterek közbeiktatása következtében a rugók minden feszültségi fokánál megközelítőleg állandók. A (35) tengely forgattyúszerű része a (40) támrúd segélyével mereven össze van kötve a (33) lábrész (41) haránttartójával és a (42) hajtórúd segélyével mozgatható összeköttetésben áll a (43) tengelyre erősített (44) emeltyűkarral. E (43) tengely külső végén, forgási irányban mereven, de tengelyirányban kilenghető módon a (46) rögzítőpecekkel fölszerelt (45) rögzítő kézi emeltyű van megerősítve, amely a helytálló (47) fogasszegmensbe való bekapcsolásra szolgál. A rögzítő kézi emeltyű fölső része lefordítható (lásd az 1. ábra eredményvonallal föltüntetett helyzetet). A lábrész sülyesztése céljából, a rendszerint lefektetett (45) rögzítő emeltyűt fölállítjuk, azután azt a (48) rugó hatását legyőzve a (47) fogasszegmensből kikapcsoljuk és a bútor lábrésze irányában forgatjuk, mindaddig, míg a lábrész el nem érte kivánt hajlását. E helyzetében el-