71331. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tüzelés és víztáplálás-szabályozóberendezés gőzkazánokhoz

-vezető tolókákhoz, ill.. a mechanikus ros­télyhatóműhöz vezet. A tápvízbejutást szabályozó berende­zés a (3) kazán gőzterébe beépített (16) szeleptokból áll, melynek függélyesen ve­zetett (17) szelepét a (18) bütyök ve­zérli. Utóbbi a (19) úszóemelő forgási csapjára van fölékelve és így annak moz­gásait követni kénytelen. Az úszóemelő végébe egy a (20) vezetőrúd által vezetett (2.1) rúd kapaszkodik, mely a (22) úszót hordja; utóbbi szintén a kazán belsejé­ben van elrendezve úgy, hogy tömítősze­lencék alkalmazására nincs szükség. Hogy az úszó mozgásait a kazánvíz hul­lámzásai ne befolyásolják károsan, az úszót egy fönt és lent nyitott (23) bádog­iöpeny veszi körül. Az iiszó önsúlya és (21) tartórúdjának hossza úgy van meg­szabva, hogy normális vízállás esetén az úszó elegendő fölhajtó erőt kap, hogy a (17) szelepét fészkéről leemelhesse és így a kazángöz útját az (1) hengerhez vezető (2) csővezetékbe szabaddá tegye, ellenben fészkére nyomja a (17) szelepet, ha a ka­zánban a vízállás sülyed és az úszó svilya legyőzi a szelepet alulról terhelő gőznyo­mást. A (2) csővezeték; a (24) kondenz­fazékba vezet, mely a (25) úszóval és a (26) lábszeleppel van fölszerelve és egy­részt a (27) cső útján az (1) gőzhenger­nek a (6) dugattyú fölött lévő terével áll kapcsolatban, másrészt pedig, a gőzveze­ték víztelenítése céljából, a (26) lábsze­lep alatt, a szabadba vezető (5) csőhöz csatlakozik. Az így kombinált szabályozóberendezés működési módja már-most a következő: A (6) gőzdugattyűnak a rajzon föltün­'tett legmagasabb helyzete, tehát a (91 ) emelő (9) szegmensének, a (12) szegmens­nek és az ezeken csüngő (11) és (13) sú­lyoknak legmélyebb helyzete a kazánban uralkodó olyan gőztúlnyomásnak felel meg, mély alacsonyabb, mint a szabá­lyozóberendezés működésének megindu­lásához szükséges gőztúlnyomás. Ekkor a kazántüzelés tüzelőanyag- és légbeve­zető csapparítyűi úgy vannak beállítva, hogy a kazán víztartalmához a túlnyo­másnak a normális üzemnyomásra való fokozásához szükséges fokozott meleg­mennyiség vezetetik. Mihelyt most ennek következtében a gőzfejlődés és így a gőz­nyomás is a kazánban annyira fokozó­dott, hogy a szabályozóberendezés műkö­dése megkezdődésének megfelelő túlnyo­mást elérte, képes lesz az a (11, 13) sú­lyok hatása alatt eddig fölső helyzetében megtartott (6) gőzdugattyút az (1) gőz­hengerben lefelé nyomni. A (91 ) emelőt határoló görbe úgy van alakítva, hogy az általa a (11) súllyal kapcsolatban előidé­zett forgató nyomatékok a (6) dugattyú­nak csak lassú, a lassan fokozódó gőznyo­másnak megfelelő sülyedését engedik meg, mert a (91 ) emelő kilengése, tehát az az emelőkar is, melyen a (11) súly működik, annál nagyobb lesz, minél job­ban lesűlyed ez a (6) dugattyú. Míg tehát a (12) körívszegmens, ill. a (13) súly folytonosan azonos forgató nyo­matéka, a szabályozóberendezés működé­sének kezdetén, a (6) dugattyúnak fölső, helyzetében való megtartására és a ve­zérlési ellenállások kiegyensúlyozására szolgál, addig a (91 ) emelő célja a legma­gasabb és a legalacsonyabb gőznyomás közti nyomáskülönbségek kiegyenlítésé­ben áll. A legmélyebb dugattyúállás esze­rint a kazánban elért legmagasabb, vagyis üzemi gőznyomásnak felel meg. A (91 ) emelővel tehát elérjük, hogy a hengerekben a legmagasabb és a legmé­lyebb dugattyúállás közt minden egyes dugattyúállás egy bizonyos gőznyomás­sal esik össze. Minthogy továbbá min­den egyes dugattyúállás a (10) tengely egy bizonyos elforgásának, tehát a (14) lánc- vagy kötélcsiga egy bizonyos helyzetének felel meg, ezért módot nyújt ez a kazántüzeléshez való tüzelőanyag és levegő bejuttatásának pontos, a min­denkori gőztúlnyomásnak megfelelő sza­bályozására. A kazánban a legnagyobb gőztúlnyomás elérése után tehát, a tüzelőanyag és légbevezető csappan­tyúk megfelelő vezérlésével a tüzelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom