71331. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tüzelés és víztáplálás-szabályozóberendezés gőzkazánokhoz

— 4 — anyag és a levegő bevezetése arra a. mértékre korlátoztatik, mely a kazán által szállítandó .normális gőzmennyiség fejlesztésére közönséges üzemi nyomás mellett szükséges. A szabályozóberendezés tehát a rostélyteljesítményt önműködően és teljesen a mindenkori gőzfogyasztáshoz alkalmazza. Mihelyt, a kazánból aránytalan nagy gőzelvétel folytán, a túlnyomás abban csökken, a víztartalomnak ezzel egybekötött, nyomás alól való tehermentesítése folytán annak nagyobb elgőzölögtetése is megy végbe és* a vízállás a kazánban aránytalanul gyorsan sülyed, miért is fokozottabbvíztáplálásról kell gondoskodni. Minthogy most a szabályozóberendezés rögtön fokozott tüzelési teljesítménnyel indul meg, ha a kazánban a túlnyomás csökkenni kezd, ezért a vízben való többfogyasztást újabb tápvízmennyiségek önműködő bevezetésével rögtön ismét ki kell egyenlíteni. Azonkívül a nagyobb vízmennyiségek utántáplálása, aminőt a változóan terhelt kazánüzem magával hoz, a kazán víztartalmának lehűlését idézi elő, aminek kiegyenlítéséhez fokozott rostélyteljesítményre van szükség. Az a körülmény is, hogy egy bizonyos tüzelőanyagmennyiség elégetésének egy bizonyos vízmennyiség elgőzölögtetése felel meg, szükségessé teszi, hogy a kazán víztápláló és tüzelő berendezésének teljesítményét egymástól függővé tegyük, ill. egymással kényszermozgásulag összekössük. I Normális vízállásnál és normális üzemi gőznyomásnál a kazánban a (22) úszó legmagasabb helyzetét foglalja el, tehát a (17) szelepet egészen nyitva tartja és így a (2) csővezetéken és a (24) kondenzfazékon keresztüláramló gőz az (1) gőzhenger (6) dugattyúját legmélyebb helyzetébe nyomja le. A (7) dugattyúrúd, ill. a (8) kötél, vagy lánc, mely a (9) szegmensemelőre hat, a (91

) emelő és a (12) szegmens kilengését és ezzel a (10) tengely és a (14) csiga elforgását idézi elő. j Ehhez képest a tüzelőanyag- és légbevezető csappantyúk a föntemlített módon: (értelemben) működésnek indulnak. A víztáplálóberendezést (szivattyút, injektort, vagy effélét) vagy a (14) csiga mozgásával működtethetjük, vagy pedig — mint a rajzon föltüntettük — pl. a I (7) dugattyúrúddal összekötött (28) vezetőrúd útján egy (29) szelepet vezérelhetünk, mely a víztáplálóberendezést a kazán gőzterével összekötő (30) tápvízvezetékbe van beiktatva. A (6) gőzdugattyú legmélyebb, ill. a. (22) úszó és a (17) szelep legmagasabb helyzete azt idézi elő, hogy a rostélyteljesítmény a kazánból való normális gőzelvételhez igazodik és a (29) tápvízszelep annyira nyitva van, mint amennyireazt a normális elgőzöl ögtetéskor elfogyasztott víz utántáplálása szükségessé7 teszi. Ha most a kazánból aránytalanul' sok gőzt v.eszünk el, akkor mindenekelőtt nyomáscsökkenés és a vízállásnak: ezzel egybekötött csekélyebb megterhelése folytán, valamivel gyorsabb elgőzölgés következik be és a vízszin sülyedni fog, mert, a víztáplálóberendezés föntemlített helyzetében, nem táplálhatjuk avizet a szükséges mértékben utána. .Az úszó tehát lesülyed és (17) szeleppel végül elzárja a gőznek az (1) hengerhez vezető útját. Ennek folytán a (6) dugatytyúra a gőznyomás megszűnik és a (11,. 13) súlyok azt megemelik. A (10) ten-I gelynek és a (14) csigának ekkor bekövetkező elforgatása folytán a tüzelés teljesítménye fokozódik, míg egyidejűleg a (7) dugattyúrúddal magasra fölemelkedett (28) vezetőrúd a (29) szelep áteresztő keresztmetszetét bővíti és így a kazánhoz vezetett tápvízmennyiség nagyobbodik. Az ennek folytán emelkedő vízszin a (22) úszót és ezzel a (17) szelepet megemeli úgy, hogy a (6) dugattyú ismét ki van téve a kazángőz túlnyomásának, az (1) gőzhengerben ezen túlnyomás mértékének megfelelő helyzetet foglal el és a